Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
I. A 19. század gazdasági válságai - Pakot Levente: Halandósági válságok székelyföldi rurális közösségekben: Szentegyházasfalva és Kápolnásfalva, 1838–1914
Gödörből gödörbe Ugyancsak a forrásadottságra vezethető vissza a vizsgált településektől mintegy 200 kilométer távolságra fekvő kolozsvári piac választása is, amelyre vonatkozóan sikerült összeállítani a mintegy 64 évre kiterjedő idősort.45 46 A vizsgált településekhez legközelebb fekvő mikro-regionális központok - Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Segesvár - gabonaár adatai csupán rövidebb időszakokra vonatkozóan álltak rendelkezésre. A brassói piac 1860-1910 közötti gabonaár adatai - amelyről ugyancsak sikerült idősort létrehozni - nagyon szorosan illeszkednek a kolozsvári piaci áradatokhoz, amiből az erdélyi piacok integráltságára következtethetünk. Regionális gazdasági és közigazgatási központként Kolozsvár éppen a vizsgált időszakban tört az élre az erdélyi városok között.47 Mindezek alapján azt feltételezzük, hogy a gabonaár kolozsvári piacon rögzített változásai jól tükrözik a korabeli Erdélyre jellemző változásokat. A 9. ábra a kolozsvári piacon kínált rozs és kukorica árának (a ténylegesen megfigyelt évenkénti értékek természetes alapú logaritmusát és a belőlük képzett Hodrick-Prescott-féle trendvonal) változását mutatja az 1850-1910 közötti időszakban.48 A 10. ábra a kolozsvári piacon megfigyelt évenkénti középár és a trendvonal értéke közötti eltéréseket mutatják. A 0 értékkel való egybeesés vagy a hozzá közelítő értékek a „normál" árakkal jellemezhető éveket mutatják, a 0- hoz való közelítés a trendvonal és a megfigyelt ár azonosságát jelzi, a nullától való negatív előjelű eltérés a trendhez viszonyított alacsonyabb árról tanúskodik, a nullától való pozitív előjelű eltérés ezzel ellentétben a trendhez viszonyított magasabb árra utal. 190-204. A gabonafélék közül a megye lakossága rozskenyérből fogyasztott a legnagyobb meny- nyiségben. Fontos szerepet töltött be a lakosok étkezésében a kukoricaliszt és a burgonya is. Keleti, 1887.128. 45 A krumpli fontosságát alátámasztja, hogy különösen Csík megyében fejlett krumpli termesztési kultúra alakult ki, és országos viszonylatban is jelentős arányban termesztették. SZÁSZ, 1987.1529. 46 Jelen vizsgálat az 1850-1914 közötti időszakot, vagyis 64 évet ölel fel. Fontos azonban megjegyezni, hogy az 1854-1857 közötti négy évre vonatkozóan források hiányában nem sikerült rekonstruálni a kolozsvári piaci árakat. A teljesség érdekében a jelzett négy év hiányzó kolozsvári gabonaár adatait a bécsi statisztikai hivatal által közölt erdélyi átlagárakkal pótoltuk (Tafeln, 1852-1854; Tafeln, 1854-1857). Az 1872 és 1914 közötti adatokat az 1877. év kivételével a Statisztikai Hivatal közölte. Az 1877. év adatának pótlására az Erdélyi Gazda folyóirat vonatkozó évfolyamát használtuk. A korábbi időszak hiányzó adatainak jelentős részét a Kolozsvári Közlöny heti rendszerességgel közölt piaci kimutatásaiból, továbbá az ugyancsak Kolozsvárott kiadott Hetilap, illetve Kolozsvári Lap piaci kimutatásaiból sikerült összeállítanunk. A különböző mértékegységekben és pénznemekben megadott információkat a korona/mázsa formára egységesítettük. A hektoliterben megadott adatok (1872-1880) esetében egy hektoliter rozst és kukoricát 0,74 mázsára számoltunk. T. Nagy, 1902. 22. Az alsó-ausztriai mérőben megadott adatok esetében (1854-1871) egy alsóausztriai mérőt 61,486 literre számoltunk, majd mázsára alakítottuk. Az erdélyi köbölben megadott adatok esetében egy erdélyi köbölt 90,56 literre számoltuk. Bogdán, 1991. 307-308., 329.100 konvenciós értékű forintot 105 osztrák értékű forintra, ez utóbbit pedig 0,50 korona értékben számoltuk. Faragó, 1988. 471. 47 Sonkoly, 2001.143. 48 A Hodrick-Prescott-féle filter az idősor adatokra illesztett simított görbe, amelyet elsősorban a rövid-távú ingadozások szűrésére használható. A simító paramétert az éves adatokra általában javasolt 100-as értékben határoztuk meg. 48
