Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

I. A 19. század gazdasági válságai - Pakot Levente: Halandósági válságok székelyföldi rurális közösségekben: Szentegyházasfalva és Kápolnásfalva, 1838–1914

Gödörből gödörbe zatról, hanem elsősorban a sajátos lakás- és életkörülményekre visszavezethető új típusú, a fertőző és járványos megbetegedések kiváltotta krízisről beszélhe­tünk. Igaz ugyan, hogy a környezetet a gazdaság formálta, de a 19. század fo­lyamán a korábban elszigetelt falvak gazdasági és földrajzi értelemben is egyre nyitottabbá váltak a külvilág számára. A szezonális munkaerő vándorlás és a háziipari keretek között készített faipari termékekkel való kereskedelem az itt élő emberek megélhetését szolgálták, ezek a stratégiák azonban egyúttal utat nyitottak a különböző fertőzések terjedésének is. A falusi iparral összekapcsoló­dó zsúfolt lakáskörülmények, a túlzsúfolt házak és a higiénia hiánya megnövel­ték a folyamatosan jelen lévő fertőzések járványossá válásának kockázatát. A higiénia hiánya összességében mindkét egyházközségben rendkívül nagy em­beráldozatokat követelt. A havasalji kistérségnek a faipari termékek feldolgozására és eladására tör­ténő specializálódása sajátos helyzetet eredményezett. A faipari termékek eladá­sából származó jövedelem védelmi funkciót töltött be a gabonaárak emelkedése okozta gazdasági stresszel szemben. Mindaddig, ameddig a rossz időjárás nem tette teljesen tönkre a termést, a mezőgazdasági kis tulajdonnak és az állattar­tásnak a rossz termés ellen védelmi funkciója is érvényesülhetett. A társadalmi felfordulás, politikai instabilitás és a több évre kiterjedő rossz termés járványok­kal párosulva azonban a vizsgált településeken is előidézhették a halálozások számának válságos szintű emelkedését. A gabonaár emelkedése okozta gazdasági stressz és a halandósági krízis kö­zötti kapcsolat továbbra is tisztázatlan maradt, hiszen a 19. század egyik legna­gyobb halandósági válsága és a gabonaár ingadozása között nem sikerült össze­függést kimutatni. A demográfiai szakirodalom szerint a gyerekhalandóság jól tükrözi egy adott társadalom életszínvonalát. Ebben az esetben az 1880-as évek — főként gyerekeket sújtó — halandósági válságai a vizsgált falusi társadalmak életszínvonalának hanyatlását tükrözik.40 További kutatást és a vizsgálati mód­szerek finomítását igényli a gazdasági stressz és a halandóság közötti összefüg­gések vizsgálata, amelynek megvalósításához mindenekelőtt a halandóság és a gazdasági stressz finomabb mutatóira - nemek és társadalmi helyzet szerinti életkor specifikus halandósági arányszámok és közösségi szintű reálbérek — megalkotására van szükség. 40 A csecsemő- és gyerekhalandóság és a gazdasági ingadozások közötti összefüggéseket új megvi­lágításba helyezi és az alultápláltságnak a gyerekhalandóságra gyakorolt szerepét hangsúlyozzák Tommy Bengtsson svédországi vizsgálatai, és az Eurázsiái Család és Népességtörténet kutatócso­port több népességre kiterjedő összehasonlító mikro-elemzései: BENGTSSON, 1999; BENGTSSON 2000; Bengtsson 2002; Bengtsson-Campbell-Lee, 2004. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom