Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

I. A 19. század gazdasági válságai - Pakot Levente: Halandósági válságok székelyföldi rurális közösségekben: Szentegyházasfalva és Kápolnásfalva, 1838–1914

Gödörből gödörbe

A gabonaárak ingadozása és a halandóság

A két egyházközség népességének a vizsgált időszakban a krumpli, a kukorica és a rozs jelentette a legfőbb táplálékát. Sikerült rekonstruálnunk e két utóbbi gabonafajtának a kolozsvári piacon rögzített évenkénti középárának az 1850 és 1914 közötti időszakban bekövetkezett változását.30 A gabonaár évenkénti középértékének birtokában megvizsgáltuk, hogy a kolozsvári piacon eladott kukorica és rozs azonos évi vagy egy évvel korábbi évenkénti középárának ingadozása és a két egyházközségben bekövetkezett halálesetek számának módosulása mutat-e szabályszerűséget (5a. és 6a., illetve 5b. és 6b. ábrák31).

Feltételezhető ugyanis, hogy a folyamatos gabona-behozatalra kényszerülő két egyházközség népessége kiszolgáltatott lehetett az alapvető élelmiszerárak ingadozásának. Azt feltételezve, hogy az élelmiszerárak ingadozásának hatása időben módosulhatott, a vizsgált periódust két szakaszra — az 1850-1873 és 1874-1914 közötti időszakokra — bontottuk.

Az élelmiszerárak azonos évi vagy egy évvel korábbi ingadozása és a halálozások számának évenkénti módosulása között nem találtunk szisztematikus összefüggést egyik időszakban sem. A gabonaár normál szintjétől 10%-kai magasabb árak nem feltétlenül vezettek a halálozások számának látványos megugrásához. A kukorica ára a vizsgált mintegy 74 évből 19 évben emelkedett a trendhez viszonyítva több mint 10%-ot, de ez utóbbi évek többségében a halandóságot az átlagosnak tekinthető szint jellemezte (5a. ábra).

Hasonló következtetéseket fogalmazhatunk meg a rozs ár ingadozásának hatását vizsgálva is. A rozs ára 18 évben emelkedett több mint 10%-ot, de a halálozások száma ezen évek többségében a „normál" szinten maradt (6a. ábra). A halandóság és az élelmiszerárak közötti összefüggés hiányáról számolhatunk be abban az esetben is, ha a megelőző évi élelmiszerárakhoz viszonyítjuk a halálesetek számának módosulását (5b. és 6b. ábrák).32

Úgy tűnik tehát, hogy az élelmiszerárak emelkedésének a halandóságra gyakorolt késleltetett — 1-3 évvel későbbi — hatása legalábbis nem érvényesült következetesen.33 Más szavakkal, a vizsgált időszakokban a két változó között nem találtunk lineáris összefüggést.

30 A kukorica és a rozs ár létrehozásának leírását ld. a tanulmány függelékében.

31 Az ábrák x tengelyén a kukorica és a rozs azonos évi vagy egy évvel korábbi középárának a trendtől való eltérését, az y tengelyen pedig a halálozások számának a 11 éves mozgóátlagtól való százalékos eltérését ábrázoltuk.

32 Az elemzést a kettő és három évvel korábbi gabonaárakat szerepeltetve is elvégeztük, de nem találtunk érdemi összefüggést.

33 Ronald D. Lee a gabonaáraknak a halandóságra gyakorolt késleltetett — a gabonaár emelkedését követő második és harmadik évben bekövetkezett — hatásáról számolt be. Lee, 1981. 372.

38