Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
I. A 19. század gazdasági válságai - Pakot Levente: Halandósági válságok székelyföldi rurális közösségekben: Szentegyházasfalva és Kápolnásfalva, 1838–1914
Gödörből gödörbe Létezik egy másik megközelítés is, amely jól kiválasztott demográfiai krízisek) részletes vizsgálatára vagy egyetlen, esetleg néhány, külső — gazdasági, politikai vagy természeti — krízis demográfiai hatásainak elemzésére vállalkozik. Ez utóbbi megközelítést — ilyen értelemben — feltáró elemzésnek tekinthetjük. Az elvégzett alapkutatásoknak köszönhetően ma már elegendő bizonyíték támasztja alá azt a megállapítást, hogy az agrártársadalomban élő emberek életét nagymértékű bizonytalanság jellemezte. A népesség egy jelentős része nem tudta a saját maga számára szükséges élelmiszermennyiséget folyamatosan biztosítani. A gyengébb termésű években a lakosság jelentős része kényszerült szegényebb étrendre. A gazdasági ciklusok jelentős hatást gyakoroltak az emberek vándorlására és házassági terveikre. A legjelentősebb hatást a házas termékenység esetében sikerült kimutatni, de a vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy mindez tudatos családtervezés jelének tekinthető-e vagy sem. A gazdasági ciklusoknak a halandóságra gyakorolt hatása már kevésbé jelentős, de néhány csoport — elsősorban a gyerekek és a felnőttek — veszélyeztetettek voltak a gazdaság rövid távú ingadozásával szemben. Az elvégzett vizsgálatok alapján azonban továbbra is kérdéses, hogy ez milyen mértékben tulajdonítható az alultápláltságnak, a járványok gyorsabb terjedésének vagy a rossz termésű években a járványoknak való kiszolgáltatottságnak. Egyértelmű azonban, hogy a szegény vidékek kiszolgáltatottabbak voltak, mint a gazdagok.5 Magyarország esetében nem beszélhetünk olyan szisztematikus történelmi kutatásról, amely a halandóság tágabb összefüggéseinek, folyamatainak, illetve a gazdasági mozgásokkal való rövid-, közép- illetve hosszú távú kölcsönhatásának vizsgálatára irányult volna. Az 1970-es és 1980-as években történtek erőfeszítések aggregált gazdasági és demográfiai idősorok létrehozására, illetve a történelmi forrásadottságok feltérképezésére.6 Benda Gyula és Faragó Tamás közösen készítettek egy — az 1740-1830 közötti időszakra vonatkozó — népességtörténeti vázlatot, amely a népesség és a gazdasági erőforrások közötti hosszú távú, makro-regionális összefüggések feltárására vállalkozott.7 Közös munkájuknak azonban nem volt folytatása. Benda Gyula a keszthelyi kutatása keretében készítette el a lokális elemzés mintájának tekinthető halandósági elemzését.8 Faragó Tamás nagyobb régiók ka5 A teljesség igénye nélkül említünk néhány fontosabb tanulmányt, illetve tanulmánykötetet: Galloway, 1988; LEE, 1981; Bengtsson-Fridlizius-Ohlsson, 1984. Az újabb megközelítésekre ld.: Bengtsson-Campbell-Lee, 2004; Robert-Bengtsson-Dribe, 2005. 6 A történelmi gazdasági idősorok létrehozására Id.: BENDA, 1973. A településszintű demográfiai idősorok létrehozására Id.: KLINGER, 1992. A történelmi forrásadottságok feltérképezésére és kritikájára Id.: Bend A, 2006: Statisztikai forráskritika és agrártörténet fejezet tanulmányait. 7 Benda-Faragó, 2006. 8 Benda, 2001. 26
