Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
III. A magánélet válságai - Feiszt György: Szerelemért a halálba. Gyilkosságok és öngyilkosságok Vas megyében a 19–20. századfordulóján
Feiszt György: Szerelemért a halálba évesnél és még hét olyan személyt találtunk, aki 30 éves kora előtt mondott búcsút életének."8 Látható tehát, hogy a helyzet sajnos éppolyan tragikus. Visszatérve a 20. század elejére: 1910-ben a feltűnően sok öngyilkosságokról elmélkedve az újságíró az alábbi következtetésre jutott: „... a század legáltalánosabb betegsége az idegesség, amely nem ismer rangkülönbséget, s a napról napra robotoló diurnis- tát csak úgy megtámadja, mint a legnagyobb hatalmon lévő urakat."9 Napjainkban a pszichológus viszont azt mondja, hogy az emberi habitus dönti el, hogy szerelmi válság esetén a sérelmet szenvedett maga vagy a külvilág ellen fordul-e?10 1911-ben történt, hogy a szombathelyi főtéren egy elegáns, lefátyolozott hölgy szegődött G. Ferenc festőmunkás mellé és sétálni hívta. A bájos kisasz- szony a séta végeztével a férfit Zala megyébe, letenyei lakására invitálta. Nagykanizsán, a restiben, amikor a nő úgy vélte, hogy a férfit már teljesen hálójába kerítette, előállt valódi tervével. A férfi a kezébe adott egy töltött Browning revolvert és felszólította, hogy 70 korona fizetség ellenében gyilkolja meg az egyik letenyei járásbírót. Az elképedt férfi egy kis felkészülési időt kérve azonnal visz- szautazott Szombathelyre és feljelentést tett a rendőrségen. Amikor a nő másnap eljött érte, a Faludy Ferenc utcai lakásban a szombathelyi detektívek az őrizetbe vették, de mivel igazolni tudta magát, szabadon bocsátották. B. Ilona visszautazott Letenyére, hogy tervét maga hajtsa végre. Mivel a járásbírót nem találta a hivatalában, a lakása közelében várakozott rá. Amikor a bíró értesült a gyanús előkészületekről kiküldte a csendőröket, akik a nőt hatósági őrizetbe vették, mert a motozáskor, két töltött revolver is volt a táskájában. A kávéházhoz vitték, hogy a járásbíró azonosíthassa a merénylőt, ekkor a gyanúsított előrántotta a ruhájában elrejtett harmadik fegyvert. A revolver azonban a kiszemelt áldozat nagy szerencséjére csütörtököt mondott. A fordulatokban gazdag történet előzményét a sajtó így foglalta össze: „... a jobb körökhöz tartozó 19 éves csinos és vagyonos leányt eljegyezte a letenyei takarékpénztár egyik könyvelője".11 Az eljegyzés azonban a menyasszony erkölcsi viselkedése miatt hamarosan felbomlott, ezt követően pedig, mivel „az ösz- szes női kegyek sem voltak elégségesek a vőlegény elhatározásának megváltoztatásához, a leány kijelentette: ha a férfi őt az el nem veszi, akkor megöli".12 B. Ilona a róla szóló rossz hírek terjesztésével a járásbírót és egy telekkönyvi alkalmazottat gyanúsított meg. Meg is ígérte mindkettőnek, hogy karácsonyig elemészti őket. Sorrendet is felállított: előre a járásbírót majd a telekkönyvest, harmadik helyre a csalárd vőlegényt helyezte a szeretet ünnepéig kivégzendők listáján. Az eseményekből látható, hogy B. Ilona nem tréfált, elhatározását halá8 VaML KSH ad.gy. 197/1987. sz. 9 VN, 1910. június 25.1. “ MH, 2000. február 15. 6. 11 VN, 1911. szeptember 23.1.; VN, 1911. szeptember 26.1-2. ’2 Uo. 191
