Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
III. A magánélet válságai - Perger Gyula: „Az házossági életnek változó terhét egyesült erővel, s meg nyugott elmével viseljük." Egy házasságtörő férfi válságkezelési stratégiája a 19. század elején
PERGER GYULA „AZ HÁZOSSÁGI ÉLETNEK VÁLTOZÓ TERHÉT EGYESÜLT ERŐVEL, S MEGNYUGOTT ELMÉVEL VISELJÜK." EGY HÁZASSÁGTÖRŐ FÉRFI VÁLSÁGKEZELÉSI STRATÉGIÁJA A 19. SZÁZAD ELEJÉN A gazdaság- és történettudomány évszázadok óta emlékeztet és elemzi a különböző gazdasági, politikai, stb. válságok rövid- és hosszú távú, akár társadalmakat átformáló hatásait, oly módon, hogy a válságokat megszenvedő névtelen emberek gyakorta legfeljebb statisztikai adatokként tűnnek fel. A hús-vér személyekhez köthető magánéleti válságok a következő generáció számára okulásként elképzelhető tanulságai ugyanakkor még egy-egy családon belül is ritkán hagyományozódnak, sőt az egyes ember is legszívesebben azonnal az örök feledés birodalmába űzné életének nyomasztó momentumait. Bár a 18. századtól százával maradtak ránk olyan peres iratok, amelyek felfelvillantják a korszak emberének hétköznapi válságait is, a jegyzőkönyvek, vallomások többsége átvitten, és néha valóságosan is tyúkperek (mel- lékjtermékei. Mint például az az 1819. június 27-i eset, mikor is „Te[kin]t[e]tes Polgár Mester Úr Vejének Kotsissa,[...] regvei mint egy 9 Óra tájban Isten, és Emberi Tekéntetet félre tévén, a Templom helett, az Nemes Város régi Serháza Istállójában bé tsukván magát, [Zábek Mátyásnak] Gyöngy-szinű Tyúkját el fogta, és avval vétkezett, az Természet ellen: Nagy János Nemes Város Gazdája, és Ungerhoffer Pál Kotsis, ezen hallhatatlan Fertésztetésben találták őtet." Mivel az ártatlan szárnyas kimúlt, a károsult „példás Elégtételért, és az Tyúknak Áráért alázatossan Könyörög."1 A vallatóra fogott bűnösnek — a 14 esztendős Taníts Józsinak — az alábbi rendkívül fontos kérdésekről kellett számot adnia Győr város méltóságos magisztrátusa előtt: „kitől láttad először, a' vagy hallottál illyes Tselekedetet és mikor próbáltad először azt?" Továbbá: „Hová tetted te azon Tyúknak a1 nemző vessződet?"2 Jelen írás azonban Pócs Ferenc újvárosi hajóslegény két évtizeden át nyomon követhető életét, házasságának fordulatait, jellemének mélységeit igyekszik feltárni, noha azt a legképzettebb bíróság sem tudta volna néhány kérdéssel felderíteni. Pócs házasságának viszontagságai 1803-tól 1823-ig követhetőek a kezdeti feljelentéstől kezdve a felesége és saját maga által írt leveleken keresztül. 1 GyMJVL IV. A. 1069/o. No. 2612. 2 GyMJVL IV. A. 1069/o. No. 2612.
