Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

III. A magánélet válságai - Márfi Attila: Válság és válságkezelés Pécsett a szerb megszállást (1921–1928) követően

Gödörből gödörbe Üdülő Szálló (Hotel Kikelet), ahonnan hatalmas kilátás nyílik a városra, a Dömör ka púnál meg a Nendtvich Andor menedékházat építik fel, ahonnan a bányavidékre nyílik szép kilátás. Sorra épülnek a villák a magaslati út mentén - itt épül fel az új modern Pálos templom és rendház is — az Üdülő Szálló mögötti fenyvesben pedig egy kis villanegyed keletkezik, ennek további fejlődését a második világháború, s annak folytán keletkezett anyag és pénzhiány akadályozza meg. Élénk és mozgalmas lesz a Mecsek. Az Üdülő Szálló állandóan tele van vendégekkel, s különösen vasárnap délutánonként az autóbuszok csak úgy ontják a tömegeket fel a hegyre. Kirándulókkal, sétálgatókkal van tele a Mecsek, s még télen sem csökken az élet, ekkor meg sízők, ródlizók tömege lepi el a hegyet. De nem csak kifelé épül a város, befelé is szépül. Rendezik a Széchenyi teret. A hepehupás, poros teret, amelyen pár szomorú ecetfa unatkozott. Teljesen átépítik, tera­szosra alakítják át, s zölddel befuttatott támfalakkal választják el a teret, amelyet szép virágágyakkal díszítenek a kocsiúttól. A felállított padokon pihenő emberek nézegetik a galambokat. A galambok, minként Velencében a Márkus tér47, itt Pécsett a Széchenyi tér nevezetességét képezik. Olyan szelídek, hogy az ember kezéből eszik ki a magot és ke­nyérmorzsát. (Hadd jegyezzem fel, hogy a tér színes kövezete az évtizedekkel ezelőtt megszűntetett Budai Külvárosi Temető sírköveiből készül, régi pécsi polgárok sírkövein járunk a téren.) Kelemen apát hozzákezd a Belvárosi Templom restaurálásához, lebontat­ja az egykori török dzsámihoz hozzáépített alaktalan toldalékokat. A tornyot, sekrestyét stb. és előtűnik a régi dzsámi arányos szépségében, szamárhát hajlású régi ablakaival, hogy a templom befogadóképességét növelje. Északi, hátsó részéhez félkör alakú bővítést építtet a templomhoz. Sokan nem bocsátják ezt meg Kelemennek, azt mondják ezzel a modern hozzáépítéssel még jobban elformátlanította a templomot, mint volt korábban. Rendezik a Sétateret, az Alsó Sétatér és a Littke ház között teraszos vízesését építenek fel. Szép képet nyújt a vízesés a mögötte magasba emelkedő székesegyházzal. Rendezik a hegyre vezető Mátyás Flórián, most Hunyadi János utcát, az utca végén felépítik a Me­cseki feljárót, kiszélesítik a Frühweisz völgyet, a mostani Székely Bertalan utcát. Rende­zik, parkosítják a Tettyét, rendezik a Balokányi ligetet, s megépítik itt a nagy modern városi strandfürdőt, a József Attila utcában pedig a Hullámfürdőt. Itt is ott is emléket állítanak fel a városban, a Ferencesek templomával szemben felállításra kerül Assziszi Szent Ferenc modern szobra, az Irgalmasok templom előtt a Zsolnay majolika kút, a Káptalan utca sarkán meg Keresztelő Szent János finom alakjával az Aranykút. A Belvá­rosi templom előtt felállítják a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékművét, majd ezen a 8-as huszárok domborművű emlékét, s ugyancsak a Széchenyi téren a 19-es hon­védek és az 52-sek emléktábláit helyezik el. Rendezik, szépítik, csinosítják a várost. A város zseniális főmérnöke Kalenda Lóránt állandóan tervez, dolgozik, sajnos két legna­gyobb tervét nem tudja megvalósítani. Az egyik, strandfürdő a hegyen az Üdülő Szálló alatt, milyen gyönyörű lett volna a hegyoldalban a nagy víztükör, hatalmas kilátással a városra és a rajta zöldellő tájékra. A másik a vársétány, kiszabadítani a székesegyház körüli utcákban még ma is álló régi várfalakat és tornyokat a hozzájuk épített házak kisa­játításával és lebontásával, s a bástyák és tornyok mentén parkírozott sétányt létesíteni. Ha megvalósítják ezt a tervet, a régi pécsi vár, amely ma apró polgárházak között elte­metve fekszik, új életre támad, s olyan nevezetességre tesz szert a város, amilyennel ke­vés magyar város dicsekedhetik. A tervek elkészülnek, sajnos mindkét terv megvalósítá­sát megakadályozza a második világháború, s ahogy állnak a dolgok, nem hiszem, hogy valaha is valóság lesz a két tervből. Mi idézi elő a város nagy fejlődését, hogyan lehetsé­47 Szent Márk tér. 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom