Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
III. A magánélet válságai - Márfi Attila: Válság és válságkezelés Pécsett a szerb megszállást (1921–1928) követően
Gödörből gödörbe meg tudták akadályozni. Az 1927 januárjában31 színigazgatónak kinevezett Fodor Oszkár viszont jó választásnak bizonyult; egyhuzamban 11 évig állt a PNSZ élén, számos művészi sikert elérve a '30-as években. A kezdeti időszak azonban számára is gyötrelmes volt az elődjétől átöröklött milliárdos adósság miatt. Igazgatásának következő évében sem kerülhette el a teljes vagyoni összeomlást, ugyanis a rátestált adósságok fejében a Pécsi Királyi Járásbíróság lefoglalta, majd elárverezte a teljes színházi felszerelést. A közel 20 000 pengő értékű, tételesen felsorolt jelmez- és díszlettár mára már nemcsak a válságos évek kordokumentuma, hanem becses színháztörténeti forrás is.32 Mindenesetre Fodor ezután is élvezte a városvezetés bizalmát; a Színügyi Bizottság tagjaiból egy szűkebb testületet alakítottak, hogy közvetlenül támogassák művészi és gazdasági törekvéseit.33 Ezért külön és kedvezményezett előadásokat tarthatott, mentesítették a vigalmi adó alól. A '20-as évek végére a PNSZ anyagi keretei stabilizálódtak, az évi közel 450 előadás bevétele meghaladta a 220 000 pengőt, miközben a társulat fizetése 137 000 pengőt tett ki.34 Az évtized végére a színházban és a kulturális miliő más területein is enyhültek a válságtünetek. A szigorú városi takarékossági intézkedéseknek köszönhetően a gazdaság beindulása és a közellátás javítása is megvalósult, csökkent a munkanélküliség. A lakásgondok is mérséklődtek az ipartelepi kolóniák létrehozásával, külvárosi lakótelepek és bérházak építésével igyekeztek kezelni. A bérházakat előbb a MÁV és a városvezetés kezdeményezte, majd a magántőke is megjelent, aminek hatására nagyszabású építkezési program kezdődött el a városban, új intézményeket, középületeket, kereskedelmi és szórakozóhelyeket létesítve. Az első világháború előtti 50 000-es lélekszám ugrásszerűen emelkedett, elérve a korszak végére a 80 000 főt. A '30-as évek elején fellépő Nagy Depresszió megtorpantotta ugyan ezt a nagyarányú fejlődési folyamatot, de az ebből való kilábalás nem okozott olyan gazdasági és társadalmi traumát, mint az itt felvázolt '20-as évek válsága a szerb megszállás alatt és azt követően. 31 BML Pvt. Szín. Biz. ir. 18. jegyzőkönyv 32 BML Pécs Kir. jb. ir. 20 607/1928. 33 BML Pvt. Szín. Biz. ir. 22. jegyzőkönyv BML Pvt. ir. 5/1931. 168