Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

III. A magánélet válságai - Márfi Attila: Válság és válságkezelés Pécsett a szerb megszállást (1921–1928) követően

MARFI ATTILA

VÁLSÁG ÉS VÁLSÁGKEZELÉS PÉCSETT A SZERB MEGSZÁLLÁST (1921-1928) KÖVETŐEN

Az elvesztett háború és a trianoni területelcsatolások okozta súlyos gazdasági, társadalmi és politikai válságot Pécsett még kilátástalanabbá tette az 1918 novemberétől 1921 augusztusának végéig tartó úgynevezett szerb megszállás időszaka. Az SHS, azaz a szerb-horvát-szlovén hatóságok 33 hónapig tartó uralma alól Baranyának mintegy egyötöde volt mentes a sásdi direktórium vezetése alatt. A megye nagyobb része — és természetesen a megyeszékhely — idegen uralom alá került. A nem titkolt cél ezzel a Mecsek melletti kőszénmedence és a gazdag termőterületek elcsatolása volt. Ám a szerb inváziót alátámasztó és az adatok elferdítésén alapuló népszámlálás, amely közel 70%-os délszláv lakosságot regisztrált, nem érte el a célját a fokozódó nemzeti ellenállás miatt. Végül a szerb haderőnek ki kellett ürítenie a baranyai háromszög kivételével a megszállt területeket. Ez a katonai kivonulás főleg Pécsett okozott óriási veszteségeket, ugyanis megelőzte ezt a megyeszékhely gyárainak, üzemeinek, intézményeinek kifosztása; a leszerelt gépparkkal együtt az árukészleteket, a lakosság magánva- gyonát sem kímélték. Ezt az állapotot talán a pécsi polgárok egyik keserűen szellemes mondása jellemzi találóan: „bocskorban jöttek, csizmában mentek".1

A szerb megszállás következményei - a válságterületek kezelése

A szerb megszállás egyik tragikus következményeként Pécs és környéke elvesztette régi gazdasági és pénzügyi stabilitását. Az ekkor fellépő pénzhiányt többször felülbélyegzett bankjegyekkel és városi szükségpénzekkel igyekeztek orvosolni, ami pénzügyi anarchiához vezetett: ugyanis egyszerre négyfajta pénz volt forgalomban.2 Ennek következményeként az ipari termelés is visszaesett; a szer- bek többször kivetett adóztatásai tovább tetézték a gazdasági nehézségeket.

A válság már a megszállás alatt is jelentkezett. A város gyárai többször is kénytelenek voltak termelésüket felfüggeszteni. A kaotikus állapotok megszűntetésének első lépéseként az okozott anyagi károk felmérését végeztette el Nendtvich Andor, a város (Sásdról) visszatért polgármestere.3 Nendtvich —

1 Kopasz Gábor, a Baranya Megyei Levéltár (Pécs) egykori igazgató-helyettesének szíves szóbeli közlése, amit ezúton is köszönök.

2 KAPOSI, 2006.148.

3 Uo. Ezek tételesen az alábbiak voltak. A város által beszedett és az SHS állampénztárába beszállított állami adók s járulékaik: 10 626 992 korona. A pénz lebélyegzése alkalmával levont 20%kos jutalék: 42 800 korona. Az SHS-állam által meg nem térített költségek és a lefoglalt áruk: 12 892 512 korona. A forradalmi kormányzat fölös adói és saját célú felhasználása: 16 019 468 korona. Meg nem fizetett kamatok, ki nem egyenlített számlatartozások: 1 472 583 korona. Lejárt adósságok tör-