Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
III. A magánélet válságai - Katona Csaba: Válság a magánéletben
Gödörből gödörbe A két magányos nő, anya és lánya Jászságba költözésének oka a szóbeszéd szerint Etelka törvénytelen származása volt, amit tetézett apjának állítólagos római katolikus papi volta. Bárhogy is: e billogot viselniük kellett Árokszálláson, ahol egyébként is „gyüttment"-ként fogadták őket; e tényezőket bizonnyal túlzás lenne válságként értelmezni, de hogy pozitívum nem volt egyikben sem, az nehezen vitatható. Ahogyan az sem, hogy két egyedülálló nő helyzete is nevezhető válságosnak. A második világháború idején a zsidótörvények okán keletkezett anyakönyvi másolatok adatsora cáfolni látszik a fentiek egy részét, de legalábbis kételyekre ad okot. Etelka e szerint Tolna községben látta meg a napvilágot 1883. december 12-én.12 Édesanyja, Lengyel Erzsébet (ő 1860. február 21-én született a szintén Tolna megyei Kajdacson) férjezett volt, házastársát (Etelka apját?) Gyimóthy Józsefnek hívták.13 E házasság tényétől persze még lehetett „balkézről" a leánygyermeke, de nyilvánvaló, hogy ilyesmit tételesen igazolni nem lehet. Két össze nem illő ember: egy házasság válsága Etelka tehát Jászárokszálláson a postán kezdett dolgozni. Itt ismerte meg valamikor a 20. század elején későbbi férjét, az 1879. november 1-jén, Móczár József és Tóth Angéla (Ángyéi) házasságából született Móczár Sándor földbirtokost.14 Ez a kapcsolat a korabeli társadalmi viszonyok között rangon aluli volt, így vélhetően — a férfi részéről legalábbis bizonyosan — szerelmi házasságról beszélhetünk. A fényképek tanúsága szerint Etelka fiatalon szoborszerűen szép, mo- solytalan nő volt. Az esküvőre 1906-ban került sor. A fiatal párhoz, a Jászárokszállás központjában álló, a 19-20. század fordulóján épült úriházba költözött a fiatalasszony édesanyja is, akit azonban Etelka az emlékezések szerint vendégek látogatásakor, szégyellvén annak egyszerűségét, a kert hátsó végében levő faházban „dugott el". Ez a mozzanat, ha igaz, jól példázza az alulról jövő, igencsak bizonytalan, de legalábbis nem későbbi társadalmi helyzetéhez illő, múltjával szakítani akaró személyiség viselkedésjegyeit. Ha pedig maga a konkrét történet nem is állja meg a helyét, akkor egy utólag visszavetített jellemzéssel van dolgunk: a birtokosné szerepéhez hamar hozzáidomuló Gyimóthy Etelkáról aligha véletlen terjedt el a történet, amivel jellemezni akarták őt. Sőt kár ezt is nevezhetjük családon belüli válságnak: a társadalmi ranglétrán sebesen felemelkedett birtokosné számára nem csupán a származásával kapcsolatos mendemondák sora, de 12 GyE szül. akv. 13 LE szül. akv. 14 GyE/MS ház. akv. 152