Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
I. A 19. század gazdasági válságai - Kövér György: Válság válság hátán: a 19. század
Gödörből gödörbe • elmozdulás a meglévő struktúrában (ez lehet háború kitörése, befejezése, kiugróan jó vagy rossz termés, vagy valamilyen új ágazat megjelenése) • fellendülés (a pénzkínálat növekedése fokozza a javak és befektetések iránti keresletet), ami szinte automatikusan vezet eufóriához, túlspekulációhoz • A tetőponton az áremelkedés megáll, kezdetét veszi a pénzügyi kiábrándulás, hitelvesztés, megindul a tülekedés a likviditásért, követeléseit mindenki pénzzé szeretné változtatni, az áresés ugyanúgy önmagát táplálja, mint a fellendülés • beüt a pánik, amely alternatív megoldásokba és reakciókba torkolhat: az áresés magától átlendül a mélyponton a kereskedelem is megbénul a „végső hitelező" sikeresen lép fel és kiutat mutat Ebben a modellben nemcsak az egyes fázisok kerülnek a helyükre, hanem jelentőségéhez méltó módon kap szerepet a válságkezelés kérdése is, vagyis a „végső hitelező" (The Lender of the last Resort) problémája. A 19. században még egyáltalán nem alakult ugyanis ki egyértelmű válasz arra a kérdésre: válság eseten kinek kell betölteni a végső hitelező tisztét? • lehetett az a központi bank? (Anglia, Franciaország) • vagy esetleg a kormány? (Amerikai Egyesült Államok, Németország) Az Osztrák-Magyar Monarchia, amelyet első ízben tulajdonképpen létrejöttté előtt, 1857-ben suhintott meg a válság szele, 1867-től maga is kereste a megoldást. Az 1869. évi ún. kis válság idején a magyar kormány próbálta magára vállalni ezt a nehéz kötelezettséget, ám 1873-ban, már az államcsőd szélén tántorogva nem volt abban a helyzetben, hogy ilyesmivel kísérletezzen. Kénytelenkelletlen ráfanyalodott a központi bank, az Osztrák Nemzeti Bank segítségére, amely pedig a válság előidézésében is jócskán részes volt. A központi bankra rótt szerep a század hátralevő részében, az Osztrák-Magyar Bank megalakítása után sem változott.9 • 1869 (magyar kormány) • 1873 (Osztrák Nemzeti Bank) • 1882 (Osztrák-Magyar Bank) • 1895 (Osztrák-Magyar Bank) • 1907 (Osztrák-Magyar Bank) « KÖVÉR, 1993. 286-289. 14
