Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

II. A 20. század gazdasági válságai - Germuska Pál: Az új szakasz új megvilágításban. Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága

Gödörből gödörbe

lomány is.37 (A veszteség-finanszírozás módjáról, azaz a külkereskedelmi árkiegyenlítésről ugyanakkor nem tett említést a dokumentum.)

Október 20-án a gyorsan növekvő külső eladósodás kérdését kellett megvitatnia az MDP PB-nek, ugyanis október elejére a „demokratikus országok" felé megközelítette a 3,5 milliárd devizaforintot, „tőkés" viszonylatban pedig túllépte a 1,5 milliárd forintot a magyar devizatartozások összege. Az előterjesztést jegyző külkereskedelmi miniszter, Háy László felhívta a figyelmet arra is, hogy a behozatal finanszírozása túlnyomó részben hitelek igénybevételével történik. A PB azonban csak a tűzoltással foglalkozott: a Szovjetuniótól kívánt segítséget kérni, valamint jóváhagyta, hogy a kapitalista országok felé meglévő 3-6 hónapos hitelszerződéseket megpróbálják hosszabb lejáratú hitelekre átváltani.38

Vas Zoltán, korábbi OT-elnök, ekkor az MT Titkárságának vezetője, szeptemberben ugyancsak feljegyzésben fordult Nagy Imre miniszterelnökhöz a súlyos külkereskedelmi deficit miatt. Adatai szerint 1949 és 1954 júliusa között mintegy hárommilliárd devizaforinttal haladta meg a behozatal a kivitelt.39

Vas az MT Titkársága által kidolgozott Tézisek a gazdaság-politikai munkaprogram kialakításához című másfélszáz oldalas, 1954. novemberi dokumentumban ugyancsak radikális lépéseket tartott szükségesnek a külkereskedelemben: „A külkereskedelem egész működését fokozottabban kell alárendelni népünk szükségletei jobb kielégítésének. El kell érnünk, hogy a jövőben — az előző évek káros gyakorlatától eltérően — a belső szükségletek határozzák meg a külkereskedelem távlati szerződésekben vállalt nemzetközi kötelezettségek irányelveit is. A külkereskedelemben fokozottabban kell érvényesíteni a gazdaságosság követelményeit és nem lehet megengedni, hogy »kereskedelempolitikai« okokból kifolyólag tartósan hatalmas veszteségek érjék a népgazdaságot. Ki kell dolgozni a külkereskedelmi adósságok kifizetésének, illetve konvertálásának módját, a gazdaságosabb, aktív fizetési mérleggel záródó nemzetközi kapcsolatok feltételeit." Mindehhez az alapvető megoldást a tervszerű vezetésnek és a gazdálkodás eszközeinek, módszereinek gyökeres megjavítását tekintette alapvető feladatnak.40 Kész megoldási recepttel azonban Vas és stábja sem szolgált.

37 Előterjesztés külkereskedelmünk alakulásáról. MOL M-KS 276. 53/193. 88-92. (1954. szeptember 6.).

38 Előterjesztés a Politikai Bizottsághoz. 1954. október 11., ill. az MDP PB 1954. október 20-i határozata. MÓL M-KS 276. 53/199. 98-105., 6.

39 Rainer, 1999. 81.

40 Tézisek a gazdaságpolitikai munkaprogram kialakításához. 18. MÓL XIX-A-16-b. 1470. d. (1954. november 25.) [Kiemelés az eredetiben.]

124