Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
II. A 20. század gazdasági válságai - Honvári János: 20. századi magyar gazdasági válságok
Gödörből gödörbe Ausztria amerikai megszállási zónájából erre az időre 44 millió forint (kb. 12,6 millió békebeli pengő, nagyjából 2,5 millió amerikai dollár) értékű magyar jószág került haza, miközben még kint volt 13 800 vagon, elsősorban fogyasztási jószág, 6000 gépjármű, élő állatok, gyárberendezések, értékpapírok, banki letétek, elrabolt zsidó vagyonok összesen mintegy 565 millió pengő (hozzávetőlegesen 113 millió amerikai dollár) értékben.32 Az Ausztriába hurcolt magyar vasúti gördülőanyag — a Magyarországon lévő osztrák vasúti kocsik fejében — ekkorra már hazakerült.33 Ma még keveset tudunk az angolszász győzteseknek fizetett jóvátételről. Magyarországnak a tőkés országokkal szemben a második világháború végén fennálló adósságát 270 millió dollárra becsülték. A nagy gazdasági válság idején befagyott restanciák rendezését az 1947. évi párizsi békeszerződés 31. cikke írta elő. A második világháború alatt és után újabb magyar adósságok keletkeztek, ugyanis meg kellett térítenünk a szövetségesek magyarországi vagyonában keletkezett háborús károkat és kártalanítani kellett a volt tulajdonosokat a magyarországi érdekeltségeik államosítása miatt. Magyarország ezzel az adósság- tömeggel a tőkés országokban a kártalanítási egyezmények aláírásáig lefoglalt (és részben kárrendezésére felhasznált) követeléseit illetve az angolszász megszállási zónákba kiszállított magyar javakat állította szembe. A tőkés országok a régi adósságok elismeréséhez illetve rendezéséhez kötötték a Magyarországgal folyó kereskedelmi kapcsolatok újrafelvételét. A pénzügyi-vagyonjogi tárgyalások általában akkor vezettek eredményre, amikor a két rendszer közötti feszültség enyhült, illetve ha az érintett országok is hajlottak a kompromisszumos megállapodások keresésére. Az egyes tartozások tételes értékelése és kölcsönös egybevétése zsákutcának bizonyult, ezt a módszert mindig az a fél alkalmazta, amelyik el akarta kerülni a megállapodás aláírását. A felek akkor jutottak egyetértésre, ha sikerült a kártérítés globális összegében és a jóvátétel teljesítésének feltételeiben kompromisszumra jutni. A hitelezők az esetek döntő többségében belementek a sokszor évtizedekig halmozódó kamatok nagy részének, illetve a tőke 70-80%-ának elengedésébe. Magyarország az így elvállalt kártalanítás pénzügyi hátterét rendszerint az adott országba irányuló export meghatározott részének kihasításával (egyes esetekben az érintett országtól kapott kedvezményes hitelek segítségével) teremtette elő. Magyarország 1949 és 1953 között a kelet-európai szocialista országokkal is rendezte régebbi és újabb keletű vitás pénzügyeit. A „testvér országok" között megkötött pénzügyi-vagyonjogi egyezményekben az érintett felek kölcsönösen lemondtak az egymással szemben fennálló minden követelésükről. A Csehszlo32 Az amerikai zónában lévő magyar javak sorsáról való döntés jogát az amerikai hatóságok 1948 tavaszán általában az osztrák kormányra bízták. Továbbra is fenntartották azonban a koronázási ékszerek, a Ford Rt. javai, a Hungária Rt. kihurcolt nemesfémkészlete fölötti rendelkezés jogát. 33 Vagyis ha a vasúti gördülő anyagokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor Ausztria amerikai megszállási zónájában viszonylagosan jóval több magyar jószág maradt kint, mint Németország amerikai zónájában. 104
