Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Hermann Róbert: A 44. és 45. honvédzászlóaljak története

us 26-án délután 3 órakor Marcaltőről jelentette a Központi Hadműveleti Irodának, hogy az ellenség 3 oszlopban nyomul előre ellene. Egyben 2 zászlóaljnyi erősítést kért a VII. hadtesttől. Poeltenberg Ernő vezérőr­nagy, a VII. hadtest parancsnoka még aznap értesítette Kmetyt, hogy 2 zászlóaljat, 2 osztály lovasságot és 1 lovasüteget küld Tétre, amelyek 27­én éjjel három órakor érhetnek oda. 118 Ez meg is történt, közben azonban Kmety feladva a Rába-vonalat Pápa felé vonult vissza. Kmetyt a cs. kir. III. hadtest Schütte altábornagy vezette hadosztá­lyának Gerstner-dandára követte, és 27-én Pápától északnyugatra, Ihásznál megtámadta. Az ütközet nagyobbrészt lovasrohamokra és ágyúzásra kor­látozódott. A 45. zászlóalj a 33. és a 124. zászlóaljakkal, valamint a 9. lo­vasüteggel az első csatarendben állt fel. Kmety csapatainak átkarolásától tartva Pápán át Székesfehérvár felé vonult vissza." 9 Kmety július 2-án Székesfehérvárott kapta Kossuth utasítását, hogy hadosztályával vonuljon Paks felé, és ott keljen át a Dunán. Amint ez megtörténik, meg fogja kapni a további utasításokat. 120 Kmety engedel­meskedett a parancsnak. Az utasítás magyarázata abban rejlett, hogy jú­nius 29-én a minisztertanács elhatározta a magyar főerők szegedi össz­pontosítását, és Kmetynek ehhez a csoportosításhoz kellett csatlakoznia. Pontosabban, Kmety hadosztályát a déli hadsereg erősítésére szánták, amelynek feladata Jelaéic előretörésének megállítása volt. Kmety július 5­én ért Paksra, itt 6-án átkelt a Pestről leúsztatott hajóhídon és 7-én már Kalocsán volt. Innen Hajóson, Katymáron, Nemesmileticsen át Kernyajá­ra vonult. Itt kapta Guyon Richárd vezérőrnagy utasítását, hogy vegyen részt a IV. hadtest által a Ferenc-csatornánál állomásozó, Jelacic vezette cs. kir. erők ellen július 14-15-re tervezett támadásban. Kmetynek július 14-én a Ferenc-csatornán átkelve Veprovácig kellett előnyomulnia, 15-én pedig Kulánál megtámadnia Jelacic seregének bal oldalát. Csakhogy Jela­öic július 14-én maga kezdett támadásba, és noha Kishegyes, Feketehegy és Szeghegy között súlyos vereséget szenvedett, a teljes katasztrófát el­kerülte. Kmety ugyanis ugyanazt a hibát követte el, amit Isaszegnél Gás­pár: nem az ágyúlövés irányát követte, hanem tartotta magát a diszpozí­cióhoz, amely szerint csak másnap kellett elérnie Kulát. 121 Július 14-én Vetter Kucurára, majd 15-én Kiszácson át Újvidékre, majd Péterváradra rendelte Kmety hadosztályát. A 45. zászlóaljról ezek­ből a hetekből nincsenek adataink. Július 23-án Kmety egy kisebbfajta tüntető támadást hajtott végre a Kamenicnél lévő cs. kir. állások ellen. 122 Ezen a napon azt az utasítást kapta, hogy csapataival szállja meg a Bács­kát és a Csajkás-kerületet. Másnap kiadott diszpozíciója szerint Földváry Albert őrnagy a 33. és 45 honvédzászlóaljjal, a Traub-féle fél gyalogüteg­gel és a 10. (Vilmos) huszárezred 2 századával Kovilszentivánra ment. Itt 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom