Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Bariska István: Pénzintézetek és társadalmi környezetük a XIX. századi Kőszegen
ROMLÓ REFORMKORI FELTETELEK ÖRÖKLÉSE A város társadalmára és gazdasági erejére vonatkozó elemzés már a reformkor elejére is számos nehézségre hívta fel a figyelmet." Az 1828-ban végrehajtott regnikoláris összeírás 5.463 nem nemes lakosságot regisztrált, míg a nemesség számát 550-560 főre becsülték. Ez a kimutatás már azt is rögzítette, hogy felgyorsult az kézműiparban dolgozó önálló mesterek bérmunkássá válása. Ennek köszönhetően 1847-re pl. a nyilvántartott 90 posztómesterből 40 már bérmunkásként dolgozott. 3 A 68 féle iparban dolgozó 435 iparos 66 %-a rendelkezett kisebb-nagyobb szőlő-, kertvagy szántóingatlannal, amelyeknek egyre nagyobb jelentősége lett e réteg egzisztenciájában. Jellemző egyébként, hogy nagykereskedő ekkor már nem élt a városban. Az 1816 óta egyre erősebb kereskedelmi érdekkonjunktúra a 44 önálló kiskereskedőt is sokkal nehezebb helyzetbe hozta, és az elszegényedés itt is érzékelhető volt. E helyütt természetesen nem lehet az összeírás minden tanulságát összefoglalni, az azonban tény, hogy az 1820 és 1840 közötti termelési válság nagyban rontotta az adózásra kötelezettek egzisztenciális feltételeit. Van egy másik elemzés is, amelyet még 1982-ben Tilcsik György közölt, a Sopron-Nagykanizsa vasút építését megelőző felmérések alapján. 4 Ennek kapcsán a vasútépítő társaság elvégeztette az érintett városok népességi, kereskedelmi, termelés, áru- és terményforgalmi elemzését, amelyből kiderült, hogy az 1847-ben a Kőszegnél csaknem kétezer lakossal kisebb népességű Szombathely - ekkor 4.893 fő lakott a megyeszékhelyen - a bor, a gabona, a gubacs és a gyapjú forgalmazásában a kőszegi többszörösét teljesítette. Ez az elemzés bizony az 1828. évi országos összeírás kőszegi vonatkozásait igazolja; ott ugyanis válságjelenségek sorozatára derült fény. Kőszeg ezek után hiába hivatkozott, hogy ingyenes telekátengedéssel, kedvezményes tégla biztosításával, ingyenes kötöréssel és ingyenes fövényszál 1 itassa! egyfajta protekcionista politikát fog folytatni a vasút érdekében: Ez a későbbi és a nagyobb intézet- és manufaktúrafejlesztéseknél jól alkalmazott módszer nem volt olyan meggyőző a vasútépítő társaság számára, és inkább a szombathelyi forgalmi adatokra hallgatott. Ez egy nagy piaci verseny volt, ahol Szombathely egyértelműen elvitte Kőszegtől a Bécsi-medence és az Adriai-tenger közötti kereskedelmi, valamint rác piacait, benne előkelő pozíciókat biztosítva magának. ALAPOK ÉS PÉNZINTÉZETEK KŐSZEGEN AZ 1850 ÉS 1854 KÖZÖTT Természetesen Kőszegen is számolnunk kell a magán- és közalapokkal, a fundációk intézményével, amelyek eleve régebbiek voltak a pénzintéze94