Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Dominkovits Péter: A nemesség hitelviszonyai a XVIII. századi Vas megyében

násnak a megadás idejéig lekötötte Németújvár mezővárosban, az ottani házához tartozó, a határ és a patak között fekvő rétet, továbbá a gróf majorja mögött, Szilvágyi László szántója mellett található szántót, illetve az országút mellett lévőt is. MOL Kisfaludy es. ir. 9. cs. Németújvár, 1708. nov. 15. 171 l-ben valószínűsíthetően megégett németújvári háza helyreállításához szokatlan kölcsönhöz folyamodott. Körívéilyesytől és feleségétől Szimoncz Zsuzsannától, németújvári hegyvámosaitól, 75 ft-ot vett fel. A gyors készpénzre fölöttébb nagy szüksége lehetett, hisz ellentételezésként a hitelezőknek ínscribálta a németújvári uradalomban a „Neustift Grueber" nevű hegyben 2 db szőlőjét, illetve őket a zálog megadásáig a hegyvámtól, dézsmától felmentette. MOL Kisfaludy cs. ir. 9. cs. Németújvár, 1711. aug. 30. 30 MOL Kisfaludy cs. ir. 9. cs. Németújvár, 1709. nov. 21. 31 MOL Kisfaludy cs. ir. 9. cs. Németújvár, 1717. okt. 31. 32 MOL Kisfaludy cs. ir. 9. cs. Németújvár, 1709. nov. 21., 1717. okt. 31. Vö.: Nárai, 1724. febr. 17. 33 MOL P 600. A Sibrik család iratai. Családi iratok, (továbbiakban: Sibrik cs. ir.) 1. cs. Felsőbük, 1719. ápr. 14. Sibrik Zsigmond leszármazottaira: Nagy: i. m. 10. köt. Pest, 1863. 173. p. 34 Sibrik Zsigmond zálogolásáról: MOL Sibrik cs. ir. 1. cs. Győr, 1719. jún. 2., örményesi Fiáth János, Győr vármegye alispánja bizonyságlevele (ahol is Sibrik Boldizsár fiaiként van feltüntetve Sibrik Ferenc és István), amelyben rögzítik, a zálogolás ügyében Sibrik Ferenc és István elmentek az aktuális zálogbirtokoshoz, gelsei Bíró Ferenchez, illetve megbecsültették Sibrik Boldizsár, Erzsébet húga- akkor Palásthy Ádám özvegye - csécsényi vetéseinek nagyságát, értékét.: MOL Sibrik cs. ir. 1. cs. Győr, 1719. júl. 22. 35 A táblázat forrásai: VaML Szelestey cs. ir. 4. doboz. Bozsok, 1719. dec. 17.; Búcsú, 1720. dec. 29.; Bozsok, 1721. ápr. 3.; Torony, 1721. okt. 18.; Bozsok, 1724. ápr. L, ápr. 14., 1724. máj. 21.; Rohonc, 1727. nov. 27.; Búcsú, 1728. jan. 1.;, Bozsok, 1728. ápr. 22., 1728. szept. 18.; Torony, 1729. jan. 22.; Szarkaháza, 1729. szept. 11.; Bozsok, 1729. dec. 23.; Mihályháza, 1731. jan. 29.; Bozsok, 1742. aug. 22., 3íl Az asszony családi javaiból stabilizálta férje egzisztenciális helyzetét. A fenti esetben ismert a kamat is, az a törvényes évi 6 %, melyből a visszafizetés idejére már 45 Rftnyit kellett a tőkeösszeghez tenni. 37 Szombathelyen megindított adóssági perben valójában Gyeli Tamás örökösei atyjuk 1710. évi 582 Rft 25 d-os hitelét perelték vissza, ami a kamatokkal 717 Rft-ra nőtt. Ekkor Festetics valójában átvállalta az adósságot. 38 Sibrik Ferenc még korábban Márffy Sándortól és feleségétől, Bezerédy Klárától vett fel 220 Rft-ot. Az özvegy Vas vármegye törvényszéke elé vitte ezen adóssági ügyet, és az akkor már 242 Rft-ra menő összeg azonnali megfizetését követelte. De minthogy az adós fizetni nem tudott, Zobothin Zsigmond főszolgabíró és Kovács István esküdt Sibrik Ferenc javaiból a fenti jobbágyokat a hitelező javára letiltotta. Bezerédy Klára Sibrik Ferenc készpénzfizetésére tovább nem várva 1721-ben zálogjogon 242 Rft-ért Kisfaludy Lászlónak átadta az adósa vagyonából számára megítélt jobbágyháztartásokat. v> Sibrik Ferenc a jobbágyokat még valószínűsíthetően az 1710-es évek során zálogolta a fenti összegért Árnyék Istvánnak, akitől 1721-ben ugyancsak 100 Rft zálogon Kisfaludy László átvette, aki egyébként Sibrik Ferenc adósságait más esetben is maga számára felvásárolta! Ez az eset a zálogjavak, zálogösszeg eredeti áron történő forgását is illusztrálja. 40 VaML Szelestey cs. ir. 4. doboz. Bozsok, 1742. aug. 22. 41 VaML Szelestey cs. ir. 4. doboz. Bozsok, 1733. dec. 6.; Rohonc, 1740. máj. 12. 42 Ennek felismerése jelent meg Sibrik Antal 1767. november 11-i ünnepélyes tiltakozásában. Elismerte, hogy úgymond az ország törvényei szerint a residentionális ház az ifjabb fiút illeti, de sérelmezte, hogy öt még csak meg sem kínálták e lehetőséggel a vagyonosztáskor. E sérelem mögött valójában az osztályrészek fölöttébb eltérő értéke húzódott meg. Felvallása szerint Csécsényben és Szarvaskenden csak rozzant fa és sövény épüle70