Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Dominkovits Péter: A nemesség hitelviszonyai a XVIII. századi Vas megyében

Ezek döntően Bezerédy Sándor halála előtti évekből; 1773-1776 közötti időszakból származtak. E 2.958 ft-os adósságon kívül csak egy, 1.000 ft­os korábbi, 1755-ben kiállított adósságlevél volt, amit a néki többször is hitelező Palásthy Borbálától vett fel. (Az asszony nagyobb összegű hite­leit mindig birtokok záloglekötése fejében adta!) Ez az összeírás csak egy esetben jelzi a kamatot; ez pedig Simon János 6 %-os törvényes kamatra tett 100 ft-os kihelyezése volt. 50 E forrás önmagában természetesen csak statikus képet ad. A családi levéltárban szerencsére fennmaradt a korábbi adóslevelek egy része is, illetve tanúkihallgatások nyomán a kölcsönfel­vételek felhasználásáról is képet kaphatunk. így 1745-ben apósától, Nó­vák Pétertől 1.000 ft kamat nélküli kölcsönt vett fel zálogon lévő ősi örökségei visszaváltására. A fennmaradt dokumentumok szerint apósa öt év múlva már 6 %-os kamatra csökkentett összeget, 700 ft-ot hitelezett neki hasonló célra. Az 176 l-ben-pontosan meg nem jelölt célra- 1.000­1.000 ft-ot vett fel István és Ádám testvéreivel együtt Bertha Jánostól, a szombathelyi püspöki uradalom provizorától, aki az évtized egyik nagy hitelezője volt a vármegyei birtokos nemesség számára. A kölcsönvevök a törzstöke részleges vagy teljes visszafizetését halasztották, de a 60 ft-os évi kamatot 1762 és 1764 között rendszeresen megadták. Bezerédy Sán­dor egyik legnagyobb volumenű hitelfelvételére 1765-ben került sor. Ek­kor - egyik legfontosabb hitelezőjétől - apósától illetve anyósától egy éves lejáratra, 5 %-os kamat mellett 5.000 ft-ot vett fel, hogy a birtokait gyarapíthassa, a vámoscsaládi Draskovich javakat örök jogon megvehes­se. A rákövetkező évben Barcza Mihály hitelezett 1.000 ft-ot Bezerédy Sándornak és Istvánnak, amelynek évi kamatait rendszeresen fizette. 51 Miképpen azt az 1784. évi tanúkihallgatás is tükrözte, Bezerédy Sán­dor hitelfelvételeit ténylegesen is birtokai gyarapítására fordította. Az egyik tanú, Tamási András, Bezerédy Zsigmond kb. 56 éves vámoscsalá­di jobbágya szerint Bezerédy Sándor már ifjúkorában elkezdte a gazdál­kodást. Megosztozott István és Ádám testvérével, és öröksége azon kuriá­lis hely volt, amit a vizsgálatkor Imre és Péter fiai használtak. A vallomás szerint, Bezerédy Sándor maga is e helyre épült, és ennek költségeit ő fe­dezte. Eletét a kis léptékű, de folyamatos birtokgyarapítás jellemezte. A fenti tanú elmondásából tudjuk, hogy az ősi javakból Bezerédy Ádám utód nélküli halála révén szerzeményezett, mikor István testvérével azon megosztoztak. Mint e felvallásból kiderült, Tevely Zsigmond felesége, Palásthy Borbála nemcsak hitelnyújtója volt Bezerédynek, hanem alka­lomadtán Bezerédy is hitelezett - legalábbis papíron - az asszonynak, az­az Tamási András szerint Bezerédy 4 jobbágyot telkével, telki állományá­val zálogolt Palásthy Borbálától. A helyzet önmagában két problémát vet fel: 1.) A kölcsönös hitelezések kérdése, da

Next

/
Oldalképek
Tartalom