Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Dominkovits Péter: A nemesség hitelviszonyai a XVIII. századi Vas megyében

Niczkyek Két nagynevű történeti család házasságának sarja, Niczky László és szentgyörgyvölgyi Bakács Julianna fia, Mózes 1725-ben a Királyi Táblán pert indított Bakács Lukács keszthelyi kapitány özvegye, Csokonyay Éva és lánya, Orsolya ellen az egykori Szentgyörgyvölgyi Bakács javak egy részének megszerzése céljából. Célja érdekében csekély Vas megyei birtokaira támaszkodva hitelek sorozatát vette fel.

46 Áldozata korántsem érthetetlen, hiszen a perelt Bakács javak három vármegyében feküdtek. A család törzsbirtokait adó Zala vármegyei javak - a Keszthely mezővárosi részbirtokok, a Rezi, a Szántó, a Vindornyalak, a Fok és Kernend településeken fekvő birtokok - mellett a Somogy megyei Csehi és Füred falvak, továbbá Atád, Uzd, Tur, Patalan, Tátony praediumok, illetőleg Vas vármegyében Martonfalva falu és Bér praedium jelentette a megszerzésre kitűzött birtokállományt. A perek vitelére 1725 november és 1726 február között Niczky Ádám bátyjától 3, csökkenő nagyságú tételben összesen 1.067 ft-ot vett fel. Az adósságot 1730-ban táblázták be és ennek kapcsán fivére ekkor - látszólag nagyvonalú gesztussal - lemondott a kamatok megadásáról, de ugyanakkor a Vas megyében fekvő és Niczky Mózes birtokolta csatári és kisnardai szölőhegybeli részeket hitelnyújtásai fejében megszerezte, és azokat évi 180 ft-os bérletért öccsének használatra visszaadta. A birtokok használatára azonban fölöttébb szigorú feltételeket szabott: amennyiben Niczky Mózes az 1.000 ft-ra csökkentett tőkepénzt és az évi bérletet kitevő bérleti díjat pontosan nem fizeti, úgy az ingatlanok Niczky Ádám tulajdonában maradnak. E drasztikus megoldás mögött valószínűsíthetően Niczky Mózes teljes eladósodottsága állt, ami miatt teljességgel egykori segítsége, Niczky Ádám „karjaiba", hatalmába került.

47 1723 és 1730 között gyaníthatóan több kisebb tételű, rövid lejáratú hitelt vett fel vasi birtokos nemesektől. így 1723 és 1726 során két ízben is hitelezője volt a Közép- és Dél-Dunántúl kiterjedt rokonsággal rendelkező famíliája, a Rosty családnak egy képviselője; Rosty Miklós és felesége, jakabházi Saller Terézia. Hasonlóképpen hitelezői közé tartozott a nagyszombati kerületi tábla elnöke, Niczky Zsigmond is. Ő is - miként Niczky Ádám - a kismérvű hitelfolyósítások révén zálogjogon ingatlanokat szerzett a nagy tervekkel rendelkező, de szerény vagyonú rokontól. Minthogy Niczky Mózes képtelen volt teljes összegben törleszteni a 300 ft-ot kitevő hitelt, azért 1730-ban a csatári szőlőhegyen Niczky Ádám számára le kellett kötnie az ún. „Csákány?" és „Butf szőlőket. E - már többször jelzett - kritikus évben felvett és bevallott hiteleinek törzstőkéje csak 1.582 ft volt, de vagyoni lehetőségeit ez is túlhaladta, adósságaiból kikeveredni nem tudott. így a Bakács örökség visszaszerzésétől visszavonulva, adósságai kiegyenlítésére birtokait testvéreinek adta el. 64