Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Dominkovits Péter: A nemesség hitelviszonyai a XVIII. századi Vas megyében
ékszereit, értékes szöveteit, és más, tezaurálás szempontjából sem elhanyagolható ingóságot - aranyozott tartóban kegykép - váltotta vissza: „- aranylánc - aranyba foglalt nyakbavaló gyöngy - egy pár arany [kar] perec — egy főnyomtató vitéz kötés formára, gyöngyös -10 rend igazgyöngy, latszámra valók - 17 rendben való kláris, ón - egy pár arany gyűrű rubintos gyémánttal - egy Jézus kép, aranyozott ezüst - lóra való vörösbársony scofiumos, varrott cafrang -5,5 rőf per teres nevű anyag" 31 . A fenti ingóságok, korabeli értékállóságát, tezaurálás mellett egyik funkcióját a visszaváltás körülménye is jól jelzi. Azokat a hitelező, Rohonczy készpénz-felvétele miatt még korábban Imre Györgynek tovább zálogolta, és az asszony elhalt férje és ő fenti értéktárgyait immáron Deső György németújvári főporkolábtól, Imre György, János árvája gyámjától tudta visszaváltani. 32 Sibrik család Az 1692-ben elhunyt szarvaskendi Sibrik Zsigmond és felesége, felsőkáldi Káldy Zsuzsanna két fia, Ferenc és István 1719. április 14-én, felsőbüki Nagy István ítélőmester és Festetics Pál közvetítésével tettek egymás között vagyonosztást. E meghatározó aktus szabályozása előtt kijelentették, hogy apjuk őket súlyos adósságokban valamint perekben hagyta, és a mostoha idők miatt a fiágat illető jószágok is sokáig osztatlan állapotban voltak. Ekkor - a jogügylet természete szerint - mindkét dolog rendezését célul tűzték ki. Bár Werbőczy jogszokásokat rögzítő Hármaskönyve szerint a legifjabb fiút illette az atyai kúria, és az osztálylevél megfogalmazása szerint is ennek birtoklásában néki volt szabad választása. Sibrik István, tekintettel nős bátyjára, és az ő felesége, mezöszegedi Szegedy Zsuzsanna viselős állapotára, továbbá azon anyagi vonatkozásokra, hogy az atyai bozsoki kúria épületét Ferenc bátyja tetemes költségekkel újította fel, azon rezidenciális helyet a hozzá tartozó majorral, pajtáskerttel, gyümölcsös és veteményes kertekkel, szőlőbirtokokkal, az azokhoz tartozó regálékkal, azaz itt hegyvámmal, kocsmákkal, malommal, továbbá az úrbéres lakossággal, a bozsoki és szerdahelyi jobbágyokkal Ferenc bátyjának osztályrészként átengedte. Ugyanakkor e javakkal egyetemben a 2.800 ft-os atyai adósság döntő része, 2.500 ft visszafizetési kötelezettsége is Sibrik Ferencet terhelte. A vagyonosztás során az ifjabb fivér, Sibrik István a család Győr megyében lévő csécsényi, és a Vas megyében elterülő, szarvaskendi és mizdói javait kapta meg, azok minden tartozékával. Őt a nyomasztó atyai adósságból 300 ft (11 %) megadása terhelte. A vagyonosztás végén a fivérek kölcsönösen kikötötték, hogy a fiágat illető zálogbavetett jószágokat a későbbiekben egymás tudta nélkül nem váltják ki. így mindkét fél a zálogolt birtokokra jogigényét továbbra is fenntartotta. 33 E kikötés mögöttes tartalma, a zálogolt birtokok visszaszerzése már Sibrik 61
