Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Dominkovits Péter: A nemesség hitelviszonyai a XVIII. századi Vas megyében

A kölcsönadott összegek leggyakoribb kamata a 6 %-os kamat volt. E kamatláb nagyságát még az 1647:144. te. határozta meg. A 17-18. szá­zad fordulóján, az ismert háborús, belháborús időben, a regisztrált kama­tok nagysága 8-10 %-ra nőtt, aminek az újólag 6 %-ra történő leszorítása az 1715:51. tc.-el történt meg. 8 Az előbbire jó példa szarvaskendi Sibrik Ferenc esete is, aki 1707 januárjában Soós Ferenctől 100 rajnai ft-ot vett fel - ezüst pénzben, forintját 20 garasban számolva - 8 %-os kamatra. 9 Az utóbbi eset tömegessége miatt tán nem szorul konkrét illusztrálásra. A korabeli hitelélettel foglalkozó szakirodalom a hitelnyújtás két alaptípusát különbözteti meg. Az egyik a zálogkölcsön, 10 amelynél a köl­csön folyósítás többnyire valamilyen pontosan körülírt ingatlan, esetlege­sen regálé (malom, kocsma, vámjövedelem lekötése), és ritkán - többnyi­re nők esetében - tezaurálásra is alkalmas ékszer vagy más értékes ingó­ság határozott vagy határozatlan idejű lekötése ellenében történt meg. Az így létrejött, kamatra kiadott kölcsön esetében egy jobban jövedelmező ingatlan - vagy regálé - esetén a hitelező haszna magasabb volt a törvé­nyes kamatnál. A másik alaptípus az ún. folyókölcsön, amelynek esetében a pénzki­helyező folyamatos bevételt teremtett a kamatokból. Természetes ez az út igazán jövedelmezővé nagyobb összegek kihelyezése esetében volt. Ugyanakkor a források bizonytalansági szempontként felvetik, hogy a tő­kepénz visszafizetetlensége mellett gyakran a kamatok részleges törlesz­tése történt csak meg, de sokszor azok is fizetetlenek maradtak, és volt, hogy annak tömege is az utódok vállát nyomta. 11 A két alaptípus között több átmeneti formával is találkozhatunk. Ezek egyike az, amikor a kölcsönvevő fél a bizalom növelésére vagy a hi­telező biztosítékának kedvéért szigorú vagyonjogi szankciókat foglaltat az adóslevélbe. Ilyen eset az ismert birtokos nemesi család tagjáé, Szelestey Ádámé is. Szentgyörgyi Horváth József és felesége, mezőszegedi Szege­dy Borbála 1701-ben Szelestey Ádámnak roppant szigorú feltételekkel 200 ft rövidlejáratú hitelt adott. Minthogy az adós időben nem fizetett, 1711. december elején a hitelezők megkeresésére Sigray József alispán, Balogh István alszolgabíró, Szilvágyi György esküdt az adós fekvőjószá­gaiból roppant szigorú végrehajtást tett. 12 Minthogy Szelestey a 200 ft dupla visszafizetését ígérte, azért egy al­sószelestei házas jobbágyát - annak minden javaival - 150 ft erejéig le­foglalták. 2.) Ugyancsak 150 ft erejéig lefoglalták az alsószelestei resi­dencionális házat a hozzá tartozó legeltetési, erdő élési jogokkal. 3.) Kis­ölbőn 100 ft erejéig lefoglalták Kiss Mihály pusztahelyét az ahhoz tartozó rétekkel, földekkel, haszonvételekkel. 4.) A 200 ft másfél évi kamata, az­az 24 ft fejében és annak erejéig, továbbá más, az üggyel kapcsolatos hi­55

Next

/
Oldalképek
Tartalom