Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Bajzik Zsolt: A Vasvármegyei Honvédegylet története
gyásra nem találta alkalmasnak. Csak abban az esetben volt hajlandó engedélyezni tevékenységét, ha az a Vasmegyei Honvéd-segélyző egylet névvel működik, és minden más cél mellőzésével, kizárólag csak jótékonyság gyakorlását, vagyis a volt honvédek, valamint azok özvegyei és árvái segélyezését tekinti a fő feladatának. Ezért az újból megfogalmazott alapszabályt ismételten fel kellett volna terjeszteni jóváhagyás céljából. 35 A vasi egyesület elnökségéhez 1868. január 19-én érkezett meg a minisztérium rendelete az alapszabállyal kapcsolatosan, és azt a február 3-án tartott közgyűlés elé terjesztette az elnök. Ez azonban nem volt határozatképes, és így az alapszabály kérdésének megvitatását a következő, teljes létszámú közgyűlésre halasztották. Az 1868. március 2-án megtartott közgyűlésen a választmánynak csak 5 tagja jelent meg, ezért ismét csak a segélyezéssel foglalkoztak és 12 rokkant honvéd ügyében döntöttek. Az április 6-án megtartott közgyűlésen először Perczel Mór, az egylet tiszteletbeli elnökének levelét tárgyalták meg, amelyben bizalmi nyilatkozatot kért az egylet tagjaitól. Eljárását azonban nem tartották helyesnek. Miután kimondták ezt a határozatot, a tagok tömegesen hagyták el a termet, és így azután az alapszabállyal kapcsolatos miniszteri leirat tárgyalását ismételten el kellett halasztani. Ujváry elnök leveléből kiderült, hogy minden alkalommal csak az egylet belső ügyeivel és a rokkantak segélyezésével foglalkoztak. Az egylet a következő évi, tehát 1869. május 4-ére tervezett közgyűlésre halasztotta az alapszabályainak átdolgozását és felterjesztését. „Odajárul tehát kérésünk, méltóztassék múltunkat tekintve jövőre biztosításunkat őszinteséggelfogadni, mert valamint eddig is egyedüli óhajunk volt hazánk felvirágzása, úgy jövőre is jelszavunk leszen »Mindent a hazáért«". 36 A Vasmegyei Honvédegylet célja - 1895-ben elfogadott alapszabályának megfogalmazása szerint - az volt, hogy „az 1848/49-ik évi magyar szabadságharcban részt vett és Vasvármegye területén élő igazolt vagyontalan munkaképtelen, vagy elaggott honvédek, valamint az elhaltak segélyre szorult özvegyeinek segélyezése'" 31 . Az egyletnek tagja lehetett mindenki, aki a kitűzött cél eléréséhez meghatározott összeggel hozzájárult. Az egylet ügyeit a választmány intézte, amely az elnökből, alelnökből, jegyzőből, pénztárnokból, és további 6 tagból állt. Évente egy alkalommal, mégpedig egy vármegyei közgyűlés napján közgyűlését tartottak. A gyűlés határozatképességéhez 10 tag jelenléte volt szükséges. Az alapszabály szerint: „Az egylet mindaddig fennáll, amíg az 1848/49-iki honvédek illetve özvegyeik közül segélyre szorultak életben vannak" 3 * Az egylet pecsétje Vas megye címeréből állt, a közepén zászlós honvéddel, akinek lába előtt egy dob, keresztberakott kézifegyverek és gúlába rakott ágyúgolyók hevertek. Felirata pedig a következő volt: „Vasmegyei honvéd 459
