Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Bajzik Zsolt: A Vasvármegyei Honvédegylet története

ket, és készenlétbe helyezzék őket egy esetleg kirobbanó forradalom számára. A belépő tagok többsége azt gondolta, hogy bár egyletük pillanatnyilag nem is a fegyveres felkelés szervei, de akár azzá is lehetnek. Az egyletek között a vezető szerepet az 1861. január 20-án megalakult Pesti Honvédegylet játszotta. Rajta kívül az ország számos vármegyéjében 1861 tavaszán és nyarán alakultak honvédegyletek. A megalakulások nem mentek simán, hiszen a hatóságok, ahol csak lehetett, akadályokat gördítettek eléjük. Az Országos Hadsereg Főparancsnokság szintén úgy vélekedett, hogy a honvédegyletek alapítását meg kell gátolni, mert a mozgalomnak az a célja, hogy országos szervezetet építsen ki egy felkelés esetére. Az egyletek formailag önálló szervezetekként működtek, azonban számos körülményből kitűnik, hogy kapcsolatot tartottak fenn egymással, és ezt az alapszabályok hasonlóságai is mutatják. A vidéki egyletek rendszeres jelentéseket küldtek Pestre, beszámoltak a honvédek összeírásának állásáról, közölték, hogy mennyi pénzt gyűjtöttek össze, vagy milyen megmozdulásokat szerveztek. Kezdeményezéseikre honvéd emlékmüveket emeltek, és felavatásuk a kormány elleni kirohanásokkal járt együtt. Jótékony célú estéket, színi előadásokat is tartottak, a bevételeket a honvédek segélyezésére kívánták fordítani. A tagjaik elől jártak a szabadságharcosok arcképeinek terjesztésében. Kossuth, Klapka, Türr és Garibaldi képeit árusították országszerte. A kormány ennek következtében minden erejével támadást indított a veszélyesnek ítélt honvéd-segélyező egyletek ellen. Az 1861. évi országgyűlés berekesztését követően azokat törvénytelennek nyilvánította, és azonnali feloszlatásukat rendelte el. A határozatnak azonban nem tudtak mindenütt a kormány által megkívánt gyorsasággal és eredménnyel érvényt szerezni. A hatósági erőszak következtében ugyan az egyletek feloszlottak, de számos helyen csak formailag és ami lényeges, csak átmenetileg. Az 1861. január derekán megkezdett honvéd segélyegyleti szervezkedés nyomban felkeltette Bécs gyanúját, és a rendőrminiszter egy titkos hadsereg alakításának előkészítését látta benne. Az első pesti gyűlésen mintegy 200-300 volt honvédtiszt tanácskozott, majd megalakították a vezetőséget és a választmányt. A tanácskozás a segélyezésre szoruló honvédek összeírásával, támogatásával, a munkaképesek munkához juttatásával foglalkozott. Az alakuló szervezetek vezető csoportja mindenütt a volt honvédtisztekből került ki. Az egyletek alapszabály szerinti célkitűzése általában a rokkant, kereset nélküli honvédek, illetve azok leszármazottainak támogatása, honvéd menhely létesítése volt, politikai törekvésként legfeljebb a 48-as vívmányok megvalósítását emlegették.

3 A bécsi minisztertanács 1861. augusztus 13-ai ülésén a hadügyminiszter azzal vádolta a honvédegyleteket, hogy folytatják a forradalmi készülődésüket, titok450