Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában

ta a biztos - a vasi fiatalságot nem ismerve csak alispán úrnak ajánlatja szerint intézkedhetik, biztosan remélem alispán úrtól, hogy nékem oly egyént fog javallani, ki ellen előbbi politikai élete miatt nem lehet kifogása."

1 ' Világos elvárásokat fogalmazott meg Zárkával szemben: a Jó rend fentartása eránt ismeretes buzgalmától nyíltan várom, hogy hivataljának egész erejét a kitűzött célnak a személy és vagyonbátorság biztosítására fordítsa "

m Hitte és hirdette, hogy a „közügyek vezetésében tanúsított buzgósága és tapasztalása úgy még inkább Felséges urunk szolgáltatjában hív kézsége legjobb befolyással lesznek "

m A közhelyszerű megfogalmazások mögül már kiolvasható a csalódottsága is, hisz semmi látható jele nem volt annak, hogy az első alispán a meghirdetett, a császár mellett elkötelezett magyar konzervatív vonal igazi képviselője, zászlóhordozója lenne. Leváltására nemcsak azért nem került sor, mert újabb személyt nem tudott jelölni, hanem mert a döntés csak tovább mérgesítette volna a szerinte így is nyugtalan vármegyét. Maradt tehát az egyetlen helyesnek vélt cselekedet, a névszerint meg nem nevezett tisztviselők szidalmazása és Zárka Sándor hivatalban tartásával a gépezet működtetése. A közbiztonság erősítése és a Je nem csillapított zendülés"

1

*

4 érdekében minden főszolgabírói kerületbe közbátorsági biztosokat neveztek ki. A kőszegibe Vidos Lászlót, a szombathelyibe Csontos Imrét, a kemenesaljaiba Somogyi Ignácot, a körmendibe Szecsődy Lajost, a tótságiba Berke Józsefet, a németújváriba pedig Lippics Antalt. A megyei polícia munkáját Vidos Dániel másodalispán felügyelte. A biztosok feladat volt, hogy végigutazzák járásukat és a kisebb kihágások felett ítélkezzenek, ha súlyosabb esetekkel találkoztak, azt jelentették a másod alispánnak. Állandóan ellenőrizték a lakosság hangulatát, különösen az átutazókat és az idegeneket. Gyorsaságukat az előfogatok használatával biztosították.

185 A csendőrök számát - amelyet 1848-ban huszonhattal lecsökkentettek ismét százhúszra emelték.

186 Ugyanakkor Rohonczy megtiltotta, hogy a pandúrok postásként működjenek. Az információk gyors áramlását más módon kellett megoldani. Javaslatából azonban nem világos, hogy akkor kik szállították volna a kijelölt alközpontokba a rendeleteket, a nyomtatványokat és a leveleket.

187 A mezővárosokban is betiltották a közgyűléseket.

188 A megyeszékhelyen a tanács hatásköre megmaradt, sőt e testület gyakorolta a közgyűlési jogosítványokat is, oly módon, hogy nyolc, „a polgártársaik bizalmat bíró, jó erkölcsű és józan politikai gondolkodású"

1

*

9 közgyűlési taggal egészítették ki a testületet. Névszerint Dezső Jánossal, Horváth Józseffel, Illés Józseffel, Würth Jánossal, Takó Antallal, Szenczy Ferenccel, Fokt Jánossal és Újváry Károllyal.

190 A határozatképes tanácsüléshez négy közgyűlési tag jelenlétére is szükség volt. Az így kibővített testület köz433