Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában

Ian, jogot végzett fiatal várta ezt a lehetőséget, minden bizonnyal a legkészségesebb kiszolgálókká nemesedtek volna.

148 Bizonyos korlátok között a hadsereg tisztikara is szabadon dönthetett, hogy hova áll és ettől belső fegyelme szilárdabb lett. A választott megoldással csak azt érték el, hogy saját támogatottságuk mértékét homályban hagyták. A téves döntés részben a katonai helyzettel, részben Windisch-Grätz és köre hibás helyzetértékelésével, önhittségével magyarázható.

149 Az utódok tanultak az esetből és az esztendő második felében, 1849. októbere 17-én személyes hódolati nyilatkozatok aláírására kötelezték a tisztviselőket.

150 „Minden lakosnak kódolási nyilatkozatukat a legrövidebb idő alatt elvárom .,."

151 - tudatta az ország fővárosából 1849. január 9-én Windisch-Grätz herceg. A tényleges aláírást természetesen csak a törvényhatóságok vezetőitől, irányítóitól követelte meg. A nép számára a császári hatalom vizuális megjelenítése jelentette az aktust. Az még csak természetesnek tűnik, hogy a nagyobb települések templomtornyára felkerült a „swarz-gelb", miként az is, hogy az állami, pontosabban kincstári és kamarai épületeknél - így a harmincad, a só- és postahivataloknál, élelmezési raktáraknál - a lobogó mellett a „kétfejű sas"-os címert is feltétetik. Az azonban, hogy minden faluban, a megye több mint 600 településén, miért volt szükséges - energiát nem kímélve - kirakatni a lobogókat, az már bonyolultabb ügy. Ezt a kortársaknak is el kellett magyarázni. „Kossuth pártjának az uralkodó felséges ház ellen elszórt szemtelen rágalmai és a király iránt minden felől előidézett vétkes hivtelenség után O Felsége iránt köteles hivségúnket külső jelekkel is méltányoljuk ..."

I - írta Rohonczy az alispánnak, akit személyesen tett felelőssé az akció sikeréért. Egy hónapig akadt is tennivalója a közigazgatásnak. A királyi biztos előző napi levele alapján az alispán először január 4én utasította a szolgabírákat arra, hogy járásaikban a proklamációk közzétételével együtt a falvakban tűzessék ki a tornyokra a császári lobogókat is.

153 A vé grehajtás csigalassúsággal haladt, a köröztetés vontatottságát erősen befolyásolta a nagyon hideg, téli időjárás is.

154 Akadt olyan helység, ahol a sárga színű kelme hiányzott. Ezt Laky György főszolgabíró január 8-án jelentette a szentgotthárdi járásból, csak 2l-re készültek el az új anyaggal.

155 Másutt nem is volt torony, így kénytelenek voltak a haranglábat fellobogózni.

156 A rendelet teljesítésének a körülményeit a pápóci példa jól érzékelteti. Itt a plébános a hír vétele után hivatta a bírót és kérte, tűzzék ki sárga-fekete lobogót. A bíró közölte, hogy a falunak erre nincs pénze, hasonló értelemben nyilatkozott az esküdt és a falu mestere is. Végül a plébános mégiscsak gondoskodott zászlóról, ekkor azonban saját kocsisa nem volt hajlandó felmászni a templomtoronyra, így hát maga tűzhette fel „szeretett" lobogóját. Másnapra azután a szél egy közeli 430