Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában
Utasa" 4 kifejezések állandóan visszatérő közhelyek voltak. Annak, hogy tudatosan hiányzik a rend kifejezés, számos oka van. Maga a fogalom, több - politikai, gazdasági és közbiztonsági - szempontból is értelmezhető. A jelzett időszakban nem volt politikailag világos fogalma a jogi normákban testet öltő rendnek, azaz nem is olyan egyértelmű, hogy mit is kell helyre/visszaállítani. Hasonló szituáció alakult ki a gazdasági szférában is. Kérdéses volt az adózás, a közteherviselés metódusa éppúgy, mint a bankjegyek vagy a vámbérletek ügye. A megszállók maguk is állandóan - nyelvileg is - használták az átmenet és az ideiglenesség fogalmát. Az áprilisi törvények után ekkora még nem teremtődtek meg az „új rend" konstrukciói. Az intézkedések tele voltak ad hoc jellegű megoldásokkal. Egyes bürokratikus mechanizmusok nem is működtek és 1848 utolsó hónapjaitól szünetelt a megyében az adóbehajtás is. 5 A horvát betörés idején, 1848 októberében teljesen felbomlott a rend a törvényhatóság területén. Bár ezután stabilizálódott a helyzet, de a megyei képviseleti bizottmány még az utolsó ülésén, 1848. december 14-én úgy foglalt állást, hogy „a közbéke, a rend, a személy és vagyonbiztonság miatt a megyében a rögtön ítélkezési jogot" továbbra is fenntartja, sőt a gyilkosok, a rablók és az útonállók mellett ezt kiterjesztette a személy és vagyonbátorságot tettleg és erőszakosan" 7 megsértő bujtogatókra és lázítókra is. Nyilván ez a helyzet sem tekinthető normális állapotnak, rendnek. ÉS JÖTTEK A CSÁSZÁRI KATONÁK 1848 tavaszán a megyei vezetés számára a legnagyobb gondot, egyben a félelem alapját, a reguláris haderő hiánya jelentette. A mezővárosi és a falusi mozgalmak féken tartására néha egy-egy huszár alakulat - vagy pontosabban már a megjelenésének a híre is - elegendőnek bizonyult. 1848 szeptemberében a Miklós-huszárok bevetésével kívánták a nemzetőrség fegyelmét megőrizni és szervezését felgyorsítani azokban a déli járásokban, ahol a tisztviselők szóbeli ráhatásai és utasításai hatástalannak bizonyultak. 8 A huszárok demonstrációi nemcsak a rendet állították helyre, de a lokális elit megingott legitimációját és tekintélyét is. A haderő itt tartása azonban jelentős anyagi terhet, ellátása pedig komoly technikai problémát jelentett. A hadsereg igényeinek kielégítése a széna, a hús, a kenyér és a liszt biztosítása, a tűzifák szállítása, a ruhaanyagok beszerzése állandó feladatot adott a megyei Gazdálkodó Választmánynak. A kifizetések a következő esztendőre is jelentősen felduzzasztottak a hadipénztár kiadásait. 9 A nyugati határzárat Todorovic seregének távozása után, 1848 októberében újjászervezték és nemzetőrökkel, valamint csendörökkel megerősítették. A kinevezett felügyelő biztosok feladata nemcsak a forgalom szigorú ellenőrzése és a csempészet megakadályozása volt, hanem a határ 414
