Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

A választások és Vas megye a XIV-XX. században - Tímár István: Országgyűlési választások Vas megyében az 1930-as években

TIMAR ISTVÁN ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK VAS MEGYÉBEN AZ 1930-AS ÉVEKBEN AZ 1930-AS ÉVEK ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSAI VAS MEGYÉBEN Az I. világháborút követő forradalmak bukása után - a béketárgyalások előtt álló ország szalonképessé tétele érdekében - Friedrich István miniszterelnök az 5985/1919. szám alatt kiadott kormányrendelettel az általános, egyenlő és titkos választójogon alapuló rendszert léptette életbe. Eszerint szavazati joggal rendelkeztek mindazok, akik betöltötték 24. életévüket, 6 éve magyar állampolgárok voltak, és legalább 6 hónapos állandó lakhellyel rendelkeztek. A rendelet a nők esetében azt a megkötést is tartalmazta, hogy valamelyik hazai nyelven tudjanak írni-olvasni. A Friedrichféle elképzelés azonban minden jószándéka ellenére sem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket. Az 1920. évi nemzetgyűlési választásokon ugyanis a hatalmat ténylegesen birtokló fegyveres különítmények kíméletlenül terrorizálták a nekik nem tetsző jelölteket, amelynek következtében az SZDP vissza is lépett a megmérettetéstől. 1921. április 14-én Bethlen István foglalta el a miniszterelnöki posztot. A nagy taktikus az uralkodó elit különböző érdekcsoportjai között egyensúlyozva, ezek eltérő gazdasági törekvéseit szem előtt tartva épített ki egyfajta „alkotmányos, konzervatív" kormányzati rendszert. A királypuccsok kudarcát kihasználva, sikerrel tartotta távol a hatalomtól a vereségtől meghasonlott legitimista tábort. Kisgazda ellenlábasait a pártjukba történő belépéssel semlegesítette, létrehozva ezzel az egységes kormánypártot. Az SZDP-vel kötött megegyezéssel lényegesen korlátozta a legális munkáspárt mozgásterét. Az elmondottakból világos, hogy kormányzati koncepciójába az általános, egyenlő, titkos választójog semmiképpen sem fért bele. A 2200/1922. számú kormányrendelet csak Budapesten és környékén, illetve a törvényhatósági jogú városokban hagyta meg a titkos választójogot. A rendelet, összevetve a Friedrich-félével, egyéb jelentősebb korlátozásokat is tartalmazott. A választójogot 10 évi magyar állampolgársághoz, 2 évi állandó lakhelyhez, 4 elemi elvégzéséhez kötötte. A választójogosultsághoz a férfiak esetében a 24. év betöltése, nők esetében 3 39