Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Hermann Róbert: A 44. és 45. honvédzászlóaljak története

December 20-án Kossuth úgy intézkedett, hogy a két zászlóalj Pápa felé induljon, mert Perczel serege is arra tart.

54 A hadügyminisztérium december 19-én utasította a 44. zászlóaljat, hogy Veszprémen át Pestre induljon. Hrabovszky őrnagy, zászlóaljparancsnok az utasítást december 21-én Szöcön kapta. Miután azonban az alakulat december 10. óta Perczel parancsnoksága alatt állt, Hrabovszky a parancsot megküldte Perczelnek, és tőle kért további rendeleteket. A hadügyminisztérium Hrabovszky erről szóló jelentését december 24-én kapta meg, majd azzal továbbította Kos• suthnak, „hogy ha ezen zászlóaljat a Perczel tábornok úr hadseregénél meghagyni célszerűnek nem vélné",

55 értesítse erről a zászlóalj parancsnokságát vagy a hadügyminisztériumot. Perczel december 17-én már értesült a cs. kir. főerők betöréséről, és aznap gyorsfutár által közölte Kossuthtal, hogy visszavonja csapatait a Muraközből. Másnap, december 18-án már megkapta Kossuth december 16-ai levelét is. Nem várta meg Görgei utasítását, hanem elhatározta, hogy seregével Körmendre indul, 20-án ott, Lövőn és Csesztregen helyezi el dandárait, majd onnan az események és Kossuth tudósításai szerint „akár Pápának át Görgei segítségére, ha visszanyomatik, akár Veszprémnek át Fejérvárra, akár - ha kedvezőbb a körülmény - Soprony visszavételére indulható".

56 Perczel serege ekkor már 9-10.000 főt számlált a somogyi, vasi és zalai újoncokból alakított zászlóaljakkal (60., 61., 44., 45., 56.), de e jelentős számból 3.500 főnek fegyvere, 2.000-nek egyenruhája nem volt. Perczel Eszékre küldött fegyverekért, de a fegyvertelen zászlóaljak nem akartak elválni seregétől, így akarták bevárni a felszerelést. Kérte tehát Kossuthot, hogy ezentúl minden felszerelési cikket Szentgróton át Körmend felé küldjön. Közölte, hogy 19-én egyik hadosztálya Csesztregre, 20-án Lövőre indul. Első dandára ezt követően 21-én indult volna Körmendre, és követte volna a másik kettő is. Tábori raktárát és a hadtest málháját Szentgrótra küldte. Perczel december 19-én jelentette Kossuthnak, hogy megindította seregét a körmendi állásba, és 21-én ott lesz. Azt tervezte, hogy Kanizsa védelmére Letenyén hátrahagyja Szekulits István őrnagyot, a hadtest 3. hadosztályával - amely a 45. (vasi), 56. (zalai) és 61. (somogyi) fegyvertelen zászlóaljakból, a Sándor-huszárok 1 századából és 4 darab 6 fontos lövegből áll - azzal az utasítással, hogy védje Letenyét, majd a túlerő elől Nagykanizsán, Keszthelyen és Veszprémen át vonuljon vissza, az összeköttetést pedig Zalaegerszegen és Szentgróton át tartsa Perczellel. Perczel abban reménykedett, hogy Szekulits a hónap végéig tarthatja magát Kanizsán. Maga Perczel pedig a 35. (Zrínyi), 44. (vasi), 47. (zalai), 48. (szabolcsi), 50. (Hunyadi) és 60. (somogyi) zászlóaljakkal (összesen 6.000 fő, ebből a 44. és 60. zászlóalj 2.000 embere fegyvertelen), a Császár- és 385