Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Hermann Róbert: A 44. és 45. honvédzászlóaljak története

lakozott; ezek legénysége többnyire román, szerb és horvát volt. A huszárezredek egy részét hazavezényelték, a többiek szeptember végétől kezdve gyakran fegyverrel küzdöttek ki a hazajutást. Két huszárezred Itáliában szolgált; ezeket az itthoni tartalék századok kereteit felhasználva szervezték újjá. A külföldön lévő katonaság hazahozatala lassan haladt, a kormánynak pedig mielőbb fegyveres erőről kellett gondoskodnia. Ezért határozott egy önálló, 10.000 önkéntesből álló mozgó nemzetőrség létrehozásáról. Ezeknek az alakulatoknak, az első 10 honvédzászlóaljnak szervezése május közepén kezdődött meg, és többségük július végétől már a Délvidéken harcolt a szerb fölkelők ellen. Megszervezésük közjogi alapját a nemzetőri törvény egyik passzusa adta. Eszerint olyan, a vagyoni kvalifikációt meg nem ütő személyeket is fel lehet venni a nemzetőrségbe, akik „érdekeltek az alkotmányos rend fenntartásában".

3 A nyár folyamán Erdélyben is megkezdődött 2 zászlóalj szervezése, de létszámuk csak az év végére lett teljes. A népképviseleti országgyűlés 1848 augusztusában kezdte meg a katonaállítási törvénycikk vitáját. Mészáros Lázár hadügyminiszter terve az volt, hogy a kiállítandó újoncokból újabb sorezredi zászlóaljakat hoznak létre. Ezt a tervezetet az országgyűlés többsége elutasította. A képviselők jelentős része újabb honvédzászlóaljak szervezését indítványozta. Végül kompromisszumos megoldás született. Az újoncokból kiegészítették volna a Magyarországon állomásozó, magyarországi sorezredeket és lovasezredeket, a fennmaradó újoncokból pedig újabb honvédzászlóaljakat szerveztek volna. A népképviseleti országgyűlés augusztus 26. és 29. között fogadta el a katonaállítási törvényjavaslatot, de az uralkodó ezt nem szentesítette. A törvénycikk elfogadásának napján, augusztus 29-én Szemere Bertalan belügyminiszter elrendelte az újoncok összeírását. Szeptember 11-én Batthyány és kormánya lemondott, azonban másnap István nádor ismét Batthyányi kérte fel kormányalakításra. Szeptember 12-én Jelaőic betörése miatt az országgyűlés Kossuth javaslatára határozatot hozott arról, hogy a katonaállítási törvénycikkben megajánlott újoncmennyiség kiállítását a törvény szentesítéséig is meg kell kezdeni. A határozat szerint a kiállítás toborzás útján történjen, és az újoncokat „egyenesen és kirekesztőleg csak a már felállíttatni kezdett honvédzászlóaljak szaporítására"* kell fordítani. A határozat szerint az így kiállítandó honvédsereg „az ország békéjének tökéletes helyreállításáig szolgálandó és ha ez rövidebb lenne a rendes katonáskodás! időnél, „a kitöltött honvédi szolgálat mindenkinek befog szamíttatnV. Batthyány szeptember 13-án rendeletet adott ki a toborzás megkezdéséről, az első tíz honvédzászlóalj kiegészítése és újabbak felállítása ér378