Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Tilcsik György: A Vas Megyei Képviseleti Bizottmány megalakulása és összetétele 1848-ban
ÖSSZEFOGLALÁS Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az 1848:16. te. értelmében életre hívott Vas Megyei Képviseleti Bizottmány összetétele arról tanúskodik, hogy bár abban - az elszórtan rendelkezésre álló országos adatokkal 29 egyezően - a korábban is választójoggal rendelkező közép- és nagybirtokos nemesség valamint a szabad királyi városi polgárok jutottak számszerű többségbe, nincs nyoma annak, hogy abban érvényesült volna valamiféle átgondolt és előzetesen rögzített elv a beválasztott személyek illetőségi helyét és társadalmi összetételét illetően. Vizsgálódásunk ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a képviseleti bizottmány második legnépesebb csoportját - hasonlóan az összeírtakhoz - az ingatlantulajdonuk alapján választójogosultak - közöttük a legalább 1/4 telekkel rendelkező egykori úrbéres jobbágyok - jelentették. A szám szerint harmadik legtöbb személy az értelmiségiek közül került ki, akik ezzel messze-messze felülmúlták az összes összeírt személyen belüli arányukat. Az értelmiségieken belül külön is kiemelendő, hogy viszonylag sok egyházi értelmiségi, valamint közhivatalnok és ügyvéd lett a bizottmány tagja. Természetesen további - és hadd tegyük hozzá nem könnyű - vizsgálatok tisztázhatják azonban csak azt a kérdést, hogy általában a megyei, de akár a Vas Megyei Képviseleti Bizottmány - amely egyébként 1848. május 3. és 1848. december 14. között 17 alkalommal ült össze - ülésein valójában a megválasztottak közül kik, hányan és hányszor jelentek meg, kik voltak az igazi döntés-előkészítők és mely csoportok voltak a valódi döntéshozók. Bizonyára nem állunk messze az igazságtól, ha - a fenti adatok alapján némileg leegyszerűsítve - azt a feltevést kockáztatjuk meg, hogy a Vas Megyei Képviseleti Bizottmány munkájában a korábbi megyegyűléseken is domináns liberális közép- és nagybirtokos nemesség mellett döntő szava lehetett a megyei értelmiség egy jól körülhatárolható csoportjának. Megítélésünk szerint ugyanakkor mindezek mellett, pontosabban azt megelőzőleg feltétlenül érdemes és célszerű lenne az egyes megyék képviseletei bizottmányainak összetételét az általunk követett és fentebb bemutatott módszerrel feltárni, és egymással összehasonlítani, ezzel ugyanis az eddiginél lényegesen árnyaltabb kép lenne rajzolható az 1848/49-ben oly jelentős szerepet betöltő megyei képviseleti bizottmányok társadalmi összetételéről. 362
