Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Tilcsik György: A Vas Megyei Képviseleti Bizottmány megalakulása és összetétele 1848-ban

A VAS MEGYEI KÉPVISELETI BIZOTTMÁNY ÖSSZETÉTELE Sajnos sem a közgyűlés jegyzökönyvében megörökített bizottmányi név­sor, sem pedig annak később, nyomtatott formában is kiadott verziója - néhány, ritka, és szinte kizárólag az érintett személy foglalkozását közlő kivételtől eltekintve - azon túl, hogy megadja a szóban forgó személy la­kóhelyét, semmiféle utalást nem tartalmaz a tagok életkorára, akkori vagy korábbi jogi státusára, vagy éppen vagyoni helyzetére. Ez teljességgel ter­mészetesnek mondható, hiszen az illetőségi hellyel kiegészített névsor ön­magában alkalmas volt a neki szánt funkció betöltésére, azaz a tagok ne­vének megörökítésére, és nem lehetett feladata, hogy az érintett szemé­lyek társadalmi, vagyoni helyzetéről vagy netán életkoráról adatokat őriz­zen meg a későbbi kutatás számára. A Képviseletei Bizottmány összetételének vizsgálatához és bemutatá­sához ezért az első népképviseleti országgyűlés választó névjegyzékeit hasz­náltuk fel, amelyek a bizottmány létrejötte után nem sokkal, egészen ponto­san 1848. június első két hetében lezajlott adatfelvétel során jöttek létre. Közismert, hogy az első népképviseleti országgyűlésre küldendő kö­vetek választására hivatott, 1848:5. te. - amelynek 1. §-a meghagyta mindazon személyek választójogát, akik országgyűlési követek választá­sában korábban részt vehettek - cenzusos választójogot írt elő, azaz az ak­tív és passzív választójog megszerzését általános feltételeken túl egyidejű­leg meglévő speciális követelményekhez, cenzusokhoz kötötte. Az általá­nos feltételek szerint választó lehetett az a 20. életévet betöltött, Magyar­országon született vagy honfiúsított férfi, aki sem atyai, sem gyámi hata­lom alatt nem állt, és ugyankkor nem indult ellene eljárás főbenjáró bűn­tett (hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkosság vagy gyújtogatás) miatt, és a törvényesen bevett öt vallásfelekezet egyikéhez tartozott. Mindezek meglétén túl csak azok rendelkeztek aktív választójoggal, akik az alábbi feltételek egyikének megfeleltek: 1.) Szabad királyi városokban vagy rendezett tanácsú községekben minimálisan 300 pft értékű ház vagy föld, más községekben pedig lega­lább 1/4 úrbéri telek vagy azzal azonos nagyságú földterület tulajdonosai voltak, vagy 2.) Saját műhellyel, gyárral vagy telephellyel rendelkező iparosok, gyá­rosok vagy kereskedők voltak és legalább egy segédet foglalkoztattak, vagy 3.) Saját földbirtokukból és tökéjükből évente legalább 100 pft jöve­delmet húztak, vagy 4.) Értelmiségi foglalkozásúak (orvosok, sebészek, ügyvédek, mér­nökök, művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tagjai, gyógyszeré­szek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők vagy tanítók) voltak, vagy 5.) Városi polgárjoggal rendelkeztek. 356

Next

/
Oldalképek
Tartalom