Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Tilcsik György: A Vas Megyei Képviseleti Bizottmány megalakulása és összetétele 1848-ban
A VAS MEGYEI KÉPVISELETI BIZOTTMÁNY ÖSSZETÉTELE Sajnos sem a közgyűlés jegyzökönyvében megörökített bizottmányi névsor, sem pedig annak később, nyomtatott formában is kiadott verziója - néhány, ritka, és szinte kizárólag az érintett személy foglalkozását közlő kivételtől eltekintve - azon túl, hogy megadja a szóban forgó személy lakóhelyét, semmiféle utalást nem tartalmaz a tagok életkorára, akkori vagy korábbi jogi státusára, vagy éppen vagyoni helyzetére. Ez teljességgel természetesnek mondható, hiszen az illetőségi hellyel kiegészített névsor önmagában alkalmas volt a neki szánt funkció betöltésére, azaz a tagok nevének megörökítésére, és nem lehetett feladata, hogy az érintett személyek társadalmi, vagyoni helyzetéről vagy netán életkoráról adatokat őrizzen meg a későbbi kutatás számára. A Képviseletei Bizottmány összetételének vizsgálatához és bemutatásához ezért az első népképviseleti országgyűlés választó névjegyzékeit használtuk fel, amelyek a bizottmány létrejötte után nem sokkal, egészen pontosan 1848. június első két hetében lezajlott adatfelvétel során jöttek létre. Közismert, hogy az első népképviseleti országgyűlésre küldendő követek választására hivatott, 1848:5. te. - amelynek 1. §-a meghagyta mindazon személyek választójogát, akik országgyűlési követek választásában korábban részt vehettek - cenzusos választójogot írt elő, azaz az aktív és passzív választójog megszerzését általános feltételeken túl egyidejűleg meglévő speciális követelményekhez, cenzusokhoz kötötte. Az általános feltételek szerint választó lehetett az a 20. életévet betöltött, Magyarországon született vagy honfiúsított férfi, aki sem atyai, sem gyámi hatalom alatt nem állt, és ugyankkor nem indult ellene eljárás főbenjáró bűntett (hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkosság vagy gyújtogatás) miatt, és a törvényesen bevett öt vallásfelekezet egyikéhez tartozott. Mindezek meglétén túl csak azok rendelkeztek aktív választójoggal, akik az alábbi feltételek egyikének megfeleltek: 1.) Szabad királyi városokban vagy rendezett tanácsú községekben minimálisan 300 pft értékű ház vagy föld, más községekben pedig legalább 1/4 úrbéri telek vagy azzal azonos nagyságú földterület tulajdonosai voltak, vagy 2.) Saját műhellyel, gyárral vagy telephellyel rendelkező iparosok, gyárosok vagy kereskedők voltak és legalább egy segédet foglalkoztattak, vagy 3.) Saját földbirtokukból és tökéjükből évente legalább 100 pft jövedelmet húztak, vagy 4.) Értelmiségi foglalkozásúak (orvosok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők vagy tanítók) voltak, vagy 5.) Városi polgárjoggal rendelkeztek. 356