Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
A választások és Vas megye a XIV-XX. században - Tilcsik György: Tisztújítások és országgyűlési követ választások a reformkorban Vas megyében
sokaságból többen igazi választást követeltek, majd pedig ennek elmaradása után kövekkel dobálni kezdték a táblákat, mely kövekből bőven kijutott az ülésteremben tartózkodóknak is. 84 Ekkor valószínűleg a főispáni helytartó vagy valamelyik megbízottja utasítására a megyeház előtti tömeg mögé korábban felsorakoztatott dzsidás század „gyors nyargalással, kivont karddal és leeresztett lándzsákkal bevágott, sokan legázoltattak, többen megsebesittettek a megfutamolók, sőt a magánházakba menekültek is üldöztettek. A sebesültek közül néhányan a hely színéről ugy hurcoltattak a korházba, hol jelenleg is szenvednek"* 5 - szólt a Pesti Hírlap 1847. december 30-án megjelent tudósítása. A Nemzeti Újság így számolt be az eseményről: „Emberhalál nem történt ugyan, de több ártatlan néző átlyukgatott ruhával, mások pedig vérben úszó fővel, és megsebesített tagokkalfutamodtak meg, vagy hurcoltattak el a színhelyről.'''' 6 A rend nagy nehezen történt helyreállítása után Szabó Miklós letette követi esküjét, 87 míg Vidos eskütételére csak másnap kerülhetett sor, mivel ö október 18-án nem tartózkodott Szombathelyen. 88 A közgyűlés ugyancsak október 19-én úgy határozott, hogy Berzsenyi Miklós főügyészt, valamint az fő- és alszolgabírákat megbízzák az előző napi zavargások okainak kivizsgálásával, és előírták, hogy jelentésüket a novemberben esedékes közgyűlésre adják be. 89 Az 1847. november 8-án megtartott közgyűlésen - amelyen Zichy Bódog távollétében az alispán, Széli József elnökölt - többen is kemény szavakkal ítélték el a követválasztó közgyűlésen történteket, elsősorban pedig a katonaság alkalmazását. Az egyik felszólaló kifejezetten Zichyt hibáztatta a botrány kitöréséért, mivel az adminisztrátor adott szavát megszegve eltekintett a szavazástól, és önkényesen jelölte, pontosabban nevezte ki a követeket. A közgyűlés egyrészt jegyzőkönyvileg ítélte el a karhatalom alkalmazását, másrészt Berzsenyi Miklós mellé 4 tagot rendelt, és előírta, hogy az október 18-ai eseményeket - és azon belül elsősorban is azt - vizsgálják ki, hogy ki és milyen módon adott parancsot a dzsidásoknak, hogy vágjanak a tömeg köze, továbbá állapítsák meg, hogy ki vagy kik itatták pálinkával a katonákat a közgyűlés előtt és után. 90 A Berzsenyi Miklós vezette választmány működésének - bár nyilvánvalóan megkezdte a számára előírt tájékozódó munkát - nem maradt fenn semmiféle dokumentuma, vélhetően azért, mert a vizsgálat lefolytatását az utolsó rendi országgyűlés eseményei és fejleményei szükségtelenné tették. Ezt egyébként Vas megye Képviseleti Bizottmánya legelső, 1848. május 3-án megtartott ülésének egyik első intézkedése is szentesítette amikor így határozott: „A követ választás alkalmával elkövetett kicsapongások meg visgálása, amennyire azok a választásra vonatkoztak, az időközben történt rendkívüli események nyomán meg szüntetette 35
