Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Söptei Imre: Kőszeg követe az utolsó rendi országgyűlésen

ség felrúgása. Egyes követeket „a szónoklási vágy csiklandoztál ... nem ügyelve arra minő sikert szülendenek."

32 Több városban idegent választottak országgyűlési képviselőnek, akik nem törődtek küldőik érdekével és csak saját véleményüket hangoztatták. A harmadik csoport szerinte a kormánytól szeretett volna hivatalt kapni szolgálataiért. „Ezek aztán semmisítik inkább, hogy sem miesítenék az ügyet." 3 A városi törvényjavaslat tárgyában felállítottak egy kerületi bizottságot, amely munkáját 1848. január elejére fejezte be. Nagy Károly tüstént megküldte Kőszegre az általuk készített tervezetet, amelynek tárgyalását szinte azonnal megkezdték. A követ csalódottságának adott hangot, mert addig ezekről a lépésekről előzetesen értesíteni szokták a küldötteket. A sietség okát abban látta, hogy Jgen kedvencz kölke a harmadik rendnek a városi ügy, úgyannyira, hogy alig várhatja, hogy majomszereteténél fogva, azt agyon szoríthassa, de hiszem mi sem lesz belőle, mert a fő rendek komolyabb fontolása és a kormány közbe szólása még hátra van"

34 Csalódottságához járult az is, hogy a városok képviselői nem rendelkezetek egységes utasítással. Előzetes tanácskozásukon csak abban tudtak megegyezni, hogy az országgyűlési szavazatok ügyét vegyék külön, és próbálják az alsótáblát arra rávenni, vegyék azt előre a tárgyalás során. Ha ez nem sikerülne, még mindig bízhattak abban, hogy a főrendek úgysem fogadják el a kerületi választmány által kidolgozott tervezetet. 1848. január 18-án ennek értelmében több városi követ a javaslat kettéválasztását szorgalmazta. Ezt tette Nagy Károly is, aki második felszólalásában kifejtette, hogy a városok belszerkezetének átalakítását mindenképpen meg kívánják valósítani, és az erről intézkedő törvény életbeléptetését az ülésező országgyűléstől várják. A szavazatok kérdéskörét röviden érintette, és erről csak annyit mondott: „küldőim élő törvényekbe gyökerezett, — de azok sértésével csonkított szavazati jogát vissza állítani követelik, mert nálok nélkül, rólok többé rendelkeztetni nem akartainak"

35 Ugyanakkor feltette a kérdést a nemeseknek, hogy ők mit szólnának hozzá, ha ősi jogaiktól megfosztva döntenének sorsukról. Kritizálta a kerületi választmány tervezetét is, mert az a belső szervezet átalakítása ügyében újabb kötelességeket rótt a városokra, miközben a szavazati jogukat szűkítette. A városi követek hozzászólásai azonban ekkor sem voltak egységesek. Nem csoda, ha a másnapi szavazásnál az „önkénytes, hatalmaskodó harmadik rend"

36 a közös tárgyalás mellett döntött. A KÖVET ELLENI TÁMADÁS Az országgyűlés első szakaszában Kőszegről támadást indítottak a Pozsonyban tartózkodó követ ellen. November 16-án a Pester Zeitungban, majd 25-én a Jelenkorban „mehrere Bürger von Günz" illetve „Többen" aláírással - tehát névtelenül - cikk jelent meg, amely szerint Nagy Ká343