Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Gaál Ferenc: Az évszázad árvize Vas megyében 1965-ben
Azonban hamarosan elfáradt, de nagy szerencséjére az ár a part felé sodorta és egy szalmakazalnak tudott támaszkodni. Már kezdett világosodni, amikor Kecskés Géza látta, hogy Gyurikó Miklós és Vass József határőrök, akiknek már a mellét is ellepte a hideg víz, nem tudták magukat tartani a fán és elmerültek. A parton várakozó szovjet kétéltű 23-án 4 óra körül megkísérelte a mentést. Kosik József tizedes - aki már este tájékozódott a bajbajutottak elhelyezkedéséről - is velük tartott. A jármű azonban már csak Németh Jánost találta a fán. Már a neki dobott kötélbe kapaszkodott, amikor azonban a kétéltű is felborult, és bár Németh János fogta a kötelet, a szovjet katonák hiába húzták, elmerült és többé nem jött a felszínre. A felboruláskor Kosik József is vízbe esett, ő is elmerült. A két szovjet katona kiúszott a mederből és a parti fákon találtak menedéket. A világosság beálltával a biztosan mozgó és eddig sikeresen mentő Horváth Béla helyi lakos a szovjet katonákat és Szigeti századost kimentette. Végül reggel két szovjet és egy magyar helikopter érkezett a helyszínre és 23-án 9 és 10 óra között mindenkit, aki eddig élve maradt, biztonságba helyeztek. Ez a tragikus eset - mely nem kevesebb, mint 6 ember életét követelte - is bizonyítja, hogy az árvízvédekezésben részt vevő dolgozóknak a szakismerete mellett még alapos helyi ismeretekkel is rendelkezniük kell. A védekezőknek úgy kell együtt dolgozni, mint egy nagy hangversenyzenekar tagjainak, mindenkinek a rá eső munkafázist kell elvégezni, mert ellenkező esetben magát és munkatársát is veszélybe sodorhatja. Sárváron is a késlekedés következtében alakult ki igen veszélyes helyzet. Bár a VÍZIG időben jelezte, hogy a sertéstelepet is elönti az ár, és nem lehet a város víz alá kerülését a régi uradalmi, úgynevezett vadkerti töltés megerősítésével megakadályozni, mert nincs idő ilyen hatalmas méretű munkát - több 10.000 m 3 érintő földmunkáról lett volna szó elvégezni, hiszen a 23-án 6.00 órakor lezajlott körmendi és a 24-én 4.00 órakor bekövetkezett sárvári tetőzés között mindössze 22 óra állt rendelkezésre. A mentést tehát azonnal meg kellett volna kezdeni, amíg szárazföldi járművekkel lehetett volna embereket, állatokat és egyéb javakat elszállítani. A VÍZIG szakirányítása mellett annyi ember dolgozhatott volna a vadkerti töltésen, amennyi hozzáfér a munkához, de ezzel is csak mintegy 3-4 órával lehetett volna késleltetni a város elöntését. Ez is sokat jelentett volna a kitelepítésnél, de ezzel a lehetőséggel sem éltek. A város elöntött részének kitelepítése csak akkor kezdődött meg, amikor a víz már a 84-es úton a kórház körül 30 cm-es volt. így a mentés nagy részét már csak kétéltűekkel lehetett végrehajtani. A sertéstelepen is néhány száz állat a vízbe fúlt, mert a nagy víz miatt már nem tudták őket 323
