Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
A választások és Vas megye a XIV-XX. században - Tilcsik György: Tisztújítások és országgyűlési követ választások a reformkorban Vas megyében
E kérést az 1835. április 27-én lezajlott megyei tisztújításon ismét az adminisztrátor elé terjesztették, aki hajlott annak teljesítésére, és ekkor - a reformkorban először - a járási esküdteket nem ö nevezte ki, hanem azok választással kerültek hivatalukba. 1838-ban egyébként érdekes szituáció alakult ki az esküdtek választásával kapcsolatosan. A főispáni helytartó ugyanis azt javasolta, hogy - miután neki sürgősen el kell utaznia - a közgyűlés mondjon le az esküdtek választásáról, és azok kinevezését engedje át neki. A közgyűlés ebbe nem egyezett bele, és ezért az összes esküdtet megerősítették hivatalában. A politikai szempontból kevésbé fontos hivatalokat - ilyen volt az orvosé, a sebészé, a földmérőé és az írnoké - betöltő személyeket az adminisztrátor megerősítette, míg a táblabírákat szintúgy a főispáni helytartó nevezte ki. 73 1842-ben még a választás megkezdése előtt a megjelentek úgy foglaltak állást, hogy az érvényes tisztújítási statútumban rögzített joguktól „most ez egy esetre elállván, Ö Méltóságát megkérték, hogy a tervezett válosztás fölkiáltás által tellesittessék, s amennyire a világos többség biztonsággal meghatározható nem leend, a többség kitudására voksolás használtassék" A Mindezek után feltűnő, hogy 1842-ben csak az alispánt választották felkiáltással, míg a többi fontosabb megyei hivatalt - ide értve az esküdteket is, kivéve azonban természetesen az adminisztrátor által kinevezett főjegyzőit, valamint első és másodeljegyzöit - választással töltötték be. A táblabírákat, valamint a megyei szakapparátus tagjait 1842-ben is a főispáni helytartó nevezte ki. 75 Gyakorlatilag hasonlóan folyt le Vas megye utolsó reformkori tisztújítása is. 1845. augusztus 27-én ugyanis az első és másodalispánt felkiáltással, a többi fontosabb megyei hivatalt - a jegyzőkét leszámítva - választással töltötték be. A szakfeladatokat ellátó személyeket és a táblabírákat ekkor is a főispáni helytartó nevezte ki. 76 Ismeretes, hogy Magyarországon a reformkorban jónéhány olyan megyei tisztújító közgyűlés zajlott le, amelyeken a szembenálló felek között a kiélesedett és nem egyszer elmérgesedett viták heves összecsapásokhoz vezettek, és nem volt ritka, hogy botrányos jelenetek zavarták vagy akadályozták meg az érdemi munkát. Arra, hogy ezen közgyűlések hogyan, milyen körülmények között folytak le nem csupán az azok kivizsgálása kapcsán keletkezett vizsgálati jegyzőkönyvekből, tanúvallomásokból következtethettük, hanem egy kortárs szépíró, Nagy Ignác 1842ben megjelent Tisztújítás című vígjátékából, amelyet 1843-ban a Nemzeti Színházban bemutattak és nagy sikerrel játszottak. A reformkori magyar közgyűléseken bekövetkezett visszásságokat - a különböző politikai munkák, tanulmányok és cikkek szerzői mellett - Nagy Ignácon kívül Eötvös 32
