Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Gaál Ferenc: Az évszázad árvize Vas megyében 1965-ben
GAAL FERENC AZ ÉVSZÁZAD ÁRVIZE VAS MEGYÉBEN 1965-BEN Vas megye legnagyobb árterülettel rendelkező folyója a Rába, ezért okozott és jelenleg is okozhat legnagyobb károkat itt az árvíz. Jelentős árterülete van még a megyében, a Gyöngyös-Perint-Soroknak, a Repcének, a Pinkának és a Marcalnak. Az 1965. évi nagy árvíz kialakulásának és kárainak ismertetése előtt röviden szólnunk kell a korábbi időszakban a Rábán levonult jelentősebb árvizekről. 1 A Rába mindenkori árvize Szentgotthárd-Sárvár között az átlag 2 km széles völgyben vonul le, Sárvár után a völgy kiszélesedik 6 km-re, majd Nick-Répcelak térségében kilép a Kisalföldre és ott a Repce árvizeivel egyesülve elönti a Hanságot és így befolyásolta a Fertő-tó vízszintjét is. Az elöntések kárainak csökkentése érdekében már a korábbi századokban is folytak szabályozási munkák és épültek töltések. Nick környékén már 1579-ben építettek töltést, majd 1622:42. te, az 1635:64. te, az 1647:129. te. foglalkozott a Rába ármentesítésével. I. Lipót király 1699 nyarán elrendelte a Rába völgy felülvizsgálatát. Többszöri felülvizsgálat és részmunkák elvégzése után az 1885:15. te. intézkedett a Rába szabályozásának végrehajtásáról. E törvény alapján épültek ki a töltések a Rábán Győrtől a sárvári vasúti hídig az 1890-es években, majd az 1900. áprilisi árvíz után a töltéseket magasították és 1910-ig megépítették a Repce árapasztót is Répcelak és a Rába között. Ezzel befejeződött a folyón a töltésépítés, és azóta az 1965. évi árvízig a Rábán nem épült egyetlen folyóméter töltés sem. A Repce Répcevisnél lép hazánk területére és Répcelakig szűk völgyben halad, majd innen a kiszélesedő kavicsos Kisalföldön halad tovább és Kapuvár mellett elhaladva ömlött bele a Fertő-tóval összefüggő, lefolyástalan Hansági mocsárba. A Fertő-tó vízszintjének változása szoros összefüggésben volt a Repce szélsőséges vízjárásával, amit igazol, hogy a Repcén sokszor nagy károkat okozó árvíz vonult le. A század elején megépült a Repce árapasztó, amely a Repce árvizeit árvízvédelmi töltések között a Rábába vezeti át, így a Hanság mentesült a Repce árvizeitől, mert Répcelaktól csak a kisvizek (5 m 3 /sec) jutnak be egy zsilipen keresztül a Repce régi medrébe. A Repce árvizeinek a Rábába való átvezetésére azért 317
