Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Söptei Imre: Viharágyúkkal a jégverés ellen Kőszegen 1900 és 1917 között

Kovács Antal és Wölfel Zsigmond szakaszparancsnokok pedig a felügyelök, míg a puskaport Kovács Ferenc kezelte. Központjuk a tűzoltó szoba volt. Az eredeti tervtől eltértek, mert az Óház helyett a Kálvárián állították fel a figyelőpontot, és innen adták le a jelzőlövéseket is. Az itt elhelyezett ágyú kapta az 1. sorszámot, kezelője Kovács Rudolf lett, aki az ágyúk karbantartását is végezte. Az ágyúkat az alábbi helyen és kezelőkkel állították fel: 2. Tannschaden - kezelő: Krug Sándor 3. Kulm - Kappel János 4. Römer (ma: Római domb) - Kappel Samu 5. Eichberg (ma: Tölgyes hegy) - Schrantz Mihály 6. Buckel [Puckel] (ma: Púpos) - Wehofer Károly 7. Schützengraben (ma: Lövészárok) - Gregorits József 8. Stockbründel [Stockwinkel] (ma: József-forrás környéke) - Schrantz Frigyes 9. Edler (ma: Nemes-dülő) - Weigl Ferenc 10. Steiner (ma: Kenyér-hegy) - Zwaller Samu 11., 12., 13. Kalkgraben [Kalchgraben] (ma: Meszes völgy) - Kappel József- Gamauf Lajos - Brückler Mihály 14. Günser (ma: Kőszegi szőlők) - Preisz Ferenc 15. Klosterweg (ma: Klastromi útra dűlő) - Weigl József 16. Alte Schiesstätte (ma: Sisztód) - Groslicht István 17. Gubahegy - Majszter Antal 18. Scwabendorf (ma: Kőszegfalva) - Tangl Ferenc 19. Tomasäcker (ma: Tamásárok) - Schwartz János.

59 A kezelők minden lövöldözés után 1 korona díjazásban részesültek, amelyet hó végén fizettek ki a városi pénztárból. Az ágyúk használata esetén mindig jegyzőkönyvet vettek fel annak bizonyítására, hogy az indokolt volt. Ebben szerepelt az időpont, a vihar keletkezésének rövid leírása (mikor, milyen irányból érkezett), a kezelők neve, a lövések száma, hogyan folyt le a vihar, sikeres volt-e a védekezés, esett-e jég és milyen kárt okozott. Adott esetben azt is beírták, hogy a környéken hol és milyen kárt okozott a jégeső. Ha csak a jelzőlövést adták le, és a lövöldözés elmaradt a vihar elvonulása miatt, akkor ezt is rögzítették. A viharok keletkezésének és lefolyásának leírása következtében ez a jegyzőkönyv értékes helyi időjárási adatokat tartalmaz, érdemes lenne feldolgozni ebből a szempontból is. Az ágyúk első bevetésére 1901. május 10-én került sor. A vihar délnyugatról, a Kalchgraben felől érkezett. A kezelők összesen 154 lövést adtak le, a 6. és a 16. ágyú viszont nem működött. A kezelők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a lövések hatására a felhők szétoszlottak, a dörgés 308