Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Söptei Imre: Viharágyúkkal a jégverés ellen Kőszegen 1900 és 1917 között

esöcsepp lesz belőlük. A „túlhízott" jégszemeknek nincs idejük erre, így szilárd halmazállapotban érnek földet. 4 A védekezési módokat két csoportra oszthatjuk. Az egyiket nevez­hetjük aktív, a másikat passzív védekezésnek. JÉGESŐ ELLENI VÉDEKEZÉS AKTÍV FORMÁI Amíg nem ismerték a jégeső eredetét, addig azt Isten által küldött csapás­nak vagy gonosz erőknek tulajdonították. Ennek megfelelően a védekezés első formái is ezekkel függtek össze. Mivel a jégeső együtt járt a viharok­kal, így az ellenük való védekezés is egybekapcsolódott. Az ókorban a hettiták állítólag nyilakkal próbálták elűzni a viharfelhőket. Szent Donát, a szőlőskertek védőszentje volt hivatva megvédeni a termést a villámcsapásoktól és nem utolsó sorban a jégesőtől. Tisztelete a barokk korban terjedt el Magyarországon, ahova német nyelvterületről ér­kezett. Kőszegen tiszteletének több jelével is találkozhatunk: az északi vagy bécsi kapu előtt állt szobra, a Kálvária-hegyen 1715-ben kápolnát építettek, a Kálvária-templomban pedig oltárt emeltek, 5 július második vasárnapján ma is miséznek itt a szent tiszteletére. A harangozásnak is tulajdonítottak viharüző szerepet. Ezt sok harang felirata is mutatja: „Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango" azaz: „Az élőket hívom, a halottakat siratom, a villámokat megtöröm". A szak­irodalom szerint ugyan az egyház tiltotta az ilyen célú harangozást, 6 de Kőszegen 1756-ban még a harangozó feladatai között szerepelt - ha nem is kötelező, de megengedő jelleggel - a vihar elleni harangozás. Fizetést nem kapott érte, de a Szent Imre napi ünnepi ebéd helyett bort gyűjthetett. 7 Az ágyú használatának elterjedése után már nem sokkal próbálkoz­tak a vihar elleni lövöldözéssel. Leonardo da Vinci is javasolta ezt. Az ágyúzás, lövöldözés szokását felújították a 18. század végén a 19. század elején. Ugyanakkor a természettudományok fejlődésével újabb elméletek születtek a jégeső keletkezéséről, és ezekkel együtt új védekezési formá­kat ajánlottak. 1825-ben pl. Franciaország, Svájc, Olaszország, Ausztria és Bajorország területén csaknem 1 millió villámhárítót állítottak fel, mert akkor éppen a légkör villamosságával hozták összefüggésbe a jégeső ke­letkezését. 8 A VÉDEKEZÉS PASSZÍV FORMÁJA: A JÉGKÁR ELLENI BIZTOSÍTÁS A védekezés másik módját a biztosítás jelentette. Az első biztosító társa­ságok a 18. század végén a német államokban jöttek létre, akkor még vi­szontbiztosítási alapon, és 1818-ban már kormányzati szabályozásuk is megtörtént. Erőteljes fellendülés következett be a múlt század közepén, 300

Next

/
Oldalképek
Tartalom