Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Varga Nóra: „A buja életnek gyakorlásábul szármozni szokott veszedelmes nyavalák" Szombathelyen a századfordulón

Az említett 1928-as országos statisztikai adatfelvétel eredménye szerint a venereás betegségekben szenvedő betegek 83,8 %-a nemi úton, 3,2 %-a extragenitálisan, 13 %-a ismeretlen módon, de valószínűleg nemi úton fertőződött. Nyilvános prostituálttól szerezte baját 26,45 %, titkostól 19,74 %, házastárstól 10,28 %, más foglalkozásútól 13,72 %, egyéb és ismeretlen módon 29,81 %. Meglepő volt az első két érték, hiszen egyre inkább a titkos prostitúció jelentett veszélyt, a hivatalos adatok szerint a nyilvános prostituáltak száma évről évre csökkent.

101 Szombathely a 45 megyei város rangsorában népesség tekintetében 34.699 fővel - az 1920as népszámlálás adata - a nyolcadik helyen állt. Az 1000 lélekre eső venereás betegségben szenvedő kilenc fő ugyanebben a sorban all. helyet jelentette,

102 „megfelelt" az országos átlagnak (7,1 fő) és tükrözte a város népességi viszonyait, ahogy Gortvay György 1928-ban írta „az urbanizálódás a legfontosabb tényező a nemibetgségek előfordulásában".

103 „HA MÁR LENNIE KELL - LEGYEN

,m A kilencvenes évek végén a probléma súlyával és súlyosságával tisztában lévén a város vezetése megpróbált lépést tartani a (helyi)társadalom igényeivel és kielégíteni azt. Határozott koncepcióval rendelkezett a prostitúcióval kapcsolatban, amely megfelelt az országos tendenciának és a reglementáció alkalmazási kísérletét jelentette. Azonban ahogy a 20. század második évtizedének elejére a város fejlődése megtorpant, vezetése már elmaradt a változó igényektől, a liberalizálódó szexuális magatartás által előidézett változásoktól. A hivatkozási alapul szolgáló szabályrendelet rövid idő alatt elavult. A helyzet ellentmondásosságát tükrözte, hogy 1921ben a Vízmellék utca 10. és 13. számú kéjház betiltásakor az irányadó az 56/1886. számú - belügyminiszteri jóváhagyást 1887-ben nyert - módosított szabályrendelet volt.

105 Ugyanakkor a bordélynyitási engedély tarifáját (500 korona) a 3/1915-ös - tervezet formában maradt - rendelet alapján szabták ki.

106 Prevenció kísérletét a felülről érkező utasítások teljesítése és a civil kezdeményezések jelentették. A múlt század végén eredményes volt a titokban kéjelgö nők feltérképezése és bejegyzése, de az alkalomszerűen, vagy rendes foglalkozásuk mellett folyamatosan kéjelgö nők orvosi vizsgálatának elmaradása súlyos gondot jelentett. Már csak azért is, mert a városi tisztiorvos 1920 utáni nyilvántartásából az derült ki, hogy a vizsgált magánkéjnők valamennyien a kávéházi felírónők - öt üzlet alkalmazottai - közül kerültek ki, ugyanakkor arra nincs utalás, hogy valamennyi vendéglátásban dolgozó nő rendszeres orvosi vizsgálat alatt állt volna.

107 Ha a 20. század közepére Magyarországon a nemi betegségek statisztikája lényegesen kedvezőbb képet mutatott

108 is, ennek oka nem az volt, hogy a szocialista állam vívmányaként „megszűnt a prostitúció és 293