Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Varga Nóra: „A buja életnek gyakorlásábul szármozni szokott veszedelmes nyavalák" Szombathelyen a századfordulón

üzletszerűen kéjelgő magánkéjnő a nyilvántartás lajstromába bejegyeztetett és orvosi ellenőrzés alá helyeztetett."

14 Két esztendő alatt 138 előállítást regisztráltak (azonos személyek többször szerepelhettek), köztük kilenc esetben fordult elő bujakór. A tisztiorvos javaslatát azonban a Éhen Gyula polgármester nem fogadta el, „mert az nem volna egyéb, mint a törvény által tiltott cselekmények hatósági rendszeresítése, vagyis a fürdőházak és vendéglők bordélyházzá való minősítése"

15 Ez a probléma még 1914-ben is jelentkezett. A polgármester országszerte kiküldött körlevélben kért információt a kérdéssel kapcsolatban. A szabályrendelet-tervezetet véleményező városi rendőrkapitány a fenti érvvel utasította el a kávéházi felírónők, pincérnök és szállodai női alkalmazottak rendszeres orvosi ellenőrzését és bejegyzését,

76 sőt, az 1925-ös tervezettel is pusztán rendőri hatáskörbe utalták a kérdést,

77 annak ellenére, hogy 1916-ban Fodor Antal rendőrkapitány már szükségesnek találta és kötelezővé tette az említettek heti kétszeri orvosi vizsgálatát. 8 1897-ben a polgármester felszólította az orvosokat, hogy bujasenyves férfibetegeiktől diszkréten tudják meg, „mely üzletszerűen kéjelgő nőtől szerezték bajukat",

19 a csavargó kéjnők számára pedig ingyenessé tették az orvosi vizsgálatot.

80 A SANITAS AMBULATORIUM EGYESÜLET A prostitúció és az általa elterjedt nemi betegségek elleni küzdelemben a hatóságokon kívül civil szervezetek is részt vettek. Jelentős szerepet játszottak a női segélyegyletek. Kiemelkedő volt azonban az 1912-ben - a budapesti Teleia után a hasonló profilúak között az országban másodikként

81 - megalakult Sanitas Ambulatorium Egyesület tevékenysége, amely „irodalmilag, társadalmi úton és orvosi közbenjárással a prostitúciót okozó, valamint az ebből eredő káros viszonyokon"*

2 próbált javítani. Az egyesület 1922-ben 150 tagot számlált,

83 a Teleia című folyóirat 300 tagról tudott 1923-ban,

84 Fehér Károly 1000 tagot említett 1927-ben.

85 Rendelőt működtetett a Munkásbiztosító Hivatal házában, ahol három orvos (Dr. Winkler Mór, Dr. Mosonyi Dezső és Dr. Molnár Gyula) dolgozott heti három-három órában. A szegény betegeket ingyen kezelték és látták el gyógyszerrel. Házasság előtti vizsgáló és tanácsadó állomást tartottak fenn, rendszeresen felvilágosító és propaganda előadásokat - 1922-ben négyet munkások részére - szerveztek, filmeket vetítettek. A „Nemi betegségek és azok következményei" címűt nyolcszor, összesen 3000 néző előtt. A 600 fős „nőközönség", a katonai alakulatok és a rendőrség számára külön-külön előadást rendeztek.

86 Az egyesület működését segítette a Sanitas Asztaltársaság, amely a Kovács és a Herczeg kávéházban tartotta összejöveteleit.

87 290