Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Kóta Péter: Tűzvészek és tűzoltalom a kora-újkori Szombathelyen
való a Városban dohányozik: admoneálják, tegye le a pipát, ha nem teszi el, bíró ßgyeim ezt esse. " 7 1771. január 30. „Ennek eredetit ámbár ugyan szorgalmatos investigatio után is ki mutatni nem lehetett ...". 72 A gazda egy heti, a felesége pedig - csecsemőjére tekintettel - egy napi elzárásra ítéltetett. 1776. szeptember 16. Szabó Jankó gyújtogató személy ellen halálbüntetés. 73 Katasztrófaelh árit ás Az 1716-ban lezajlott, Kám utcai nagy tüzkor Lévay János háza teteje megszaggattatott és lehányattatott. Ezért 10 Ft-ot adott a város, majd a következő évben még 15-öt. Analógiaként Kőszeg példája hozható: tüz esetén az égő ház szomszédait vízzel kellett öntözni, a harmadik és negyedik ház tetejét pedig le kellett vonni. Az ily módon kárt vallottak költségeihez kétharmad részben hozzájárult a város. MEGELŐZÉS ÉS TECHNIKAI KÉRDÉSEK Ellenőrzés 1607. április 28-i közgyűlés elhatározta, hogy ,^4z két vásárbíró minden holnapban nagy szorgalmatossan tartozzanak az egész várost házanként megjárnia és kéményeket, kemencéket és egyéb tüzelő beleket jól meglátnia, megszemlélnie, jó cirkálással mindeniket. Ha pedig minden holnapban el nem járnának, hát egyenként 4 Ft-on maradnak, mely összeg a bíróé. Aki lámpás nélkül éget neje gyertyáját, stb. 4 Ft-on marad. Kendert, forgácsot kemence föliben ne hányjanak, és likban fát, mikor égne a kemence, senki ne tegyen. Másodszorra 1 Ft bírság." 1 * „1632. esztendőben Virágvasárnap tájban az felöl megirt I... tudván háza kéményének rossz voltát... házabéli tűzre nem viselvén jó gondot, sem az megirt kéményre". 75 1688. szeptember 5. Előírták, hogy kántor számra kéményseprő fog járni, város frángja terhe alatt. 76 1742-ben és 1767-ben utcánként felelősöket bíztak meg, hogy a konyhákat, kemencéket és kályhákat havonta ellenőrizzék, és ha szeles időben sajtárban vizet nem találnak, akkor 25 pénz erejéig büntessenek is. A kémények számának gyarapodásával felmerült azok karbantartásának kérdése is. 1743. május 24. Jelmaczi Antal kéményseprő polgárjogot kapott. A kőszegi Lorencetto Domonkos azonban a bécsi kéményseprők testimoniálisával igazolta, hogy Jelmaczi nem tartozik céhbe, amit azután maga is bevallott. Mivel pedig céhen kívüli legényt sem tarthat, emiatt az állandó szolgálat kárt szenvedhetne, azért a polgárosítást visszavonták, és Lorencettot vették be azzal a feltétellel, hogy állandóan legényt tartson a vá244