Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

A választások és Vas megye a XIV-XX. században - Tilcsik György: Tisztújítások és országgyűlési követ választások a reformkorban Vas megyében

helyezkedett, hogy az 1835-ben megtartott tisztújítás rendszabályainak vitatott pontja az 1548:70. és az 1723:55. tc.-ek azon előírására épült, amely szerint a tisztviselőket nem csak a főispán, hanem a megye nemességének összessége választja. A nemesek akarata pedig az egyenkénti szavazatok alapján biztosabban tudható meg, mint felkiáltás útján. Ehhez járul még az is - szólt az érvelés -, hogy a tisztújító közgyűléseken általában nagyszámú nemes jelenik meg, és az ilyenkor keletkezhető zavarok és félreértések az egyenkénti szavazással kiküszöbölhetők. Vas megye közgyűlése ezért úgy foglalt állást, hogy mindezek miatt a megyei tisztújításokon az egyenkénti szavazást a felkiáltásnál jobb módszernek tartja, és ezért úgy határoztak, hogy ezen álláspontjukat és érveiket a Helytartótanács tudomására hozzák.

25 A megyei tisztújítások alkalmával az országban több helyen is előfordult visszaélések megakadályozására hivatkozva az uralkodó a Magyar Kancellária útján 1836. szeptember 22-én rendeletet adott ki. E királyi leirat - bár azt Vas megye 1836. november 14-ei közgyűlése örömmel fogadta, ám annak - három pontjával kapcsolatosan tartalmi kifogásokat emelt: Egyrészt Vas megye veszélyesnek és sérelmesnek ítélte azon intézkedést, hogy valamely hivatalra aspiráló és ehhez törvénytelen eszközöket igénybe vevő személyeket a megyei főispán vagy főispáni helytartó semmiféle hivatalra ne jelölje. Ez - a vasi közgyűlés szerint - ellenőrizhetetlen, és visszaélésre alkalmas lehetőséget ad a főispánok vagy helyetteseik kezébe, hiszen így bárki jogtalanul és alaptalanul kizárható a jelöltek sorából. Ezért Vas megye úgy foglalt állást, hogy annak eldöntése és megállapítása, hogy valaki valóban törvénytelen eszközöket alkalmazott-e saját megválasztása céljából vagy sem, ne a főispán vagy helyettese, hanem a megye nemessége döntse el. Másrészt ugyancsak aggályosnak minősítették a rendelkezés azon pontját is, amely szerint a főispán vagy helyettese - amennyiben úgy ítélik meg, hogy a tisztújító közgyűlésen zavargás vagy botrány kitörése várható - feloszlathatja a közgyűlést, és úgy rendelkezhet, hogy vagy az előző tisztikar marad hivatalban vagy a hivatalokat kinevezéssel ö maga töltheti be. A közgyűlés ezzel kapcsolatos állásfoglalása hangsúlyozta, hogy Vas megyének a hivatalban lévő főispáni helytartójával semmi gondja és problémája nincs, ám e helyzet nem annak hivatalához, hanem személyéhez kötött, és így bármikor megváltozhat. Harmadrészt a megye sérelmesnek tartotta a rendelet azon szakaszát is, amely szerint a törvénytelenül és ezen királyi rendeletek előírásait figyelmen kívül hagyó tisztújítások eredményét az uralkodó megsemmisítheti. Ebből ugyanis úgy tűnik, mintha a megyei nemesség által szabadon választott tisztviselők hivatala - az érvényes törvények ellenére - felsőbb 24