Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

A választások és Vas megye a XIV-XX. században - Tilcsik György: Tisztújítások és országgyűlési követ választások a reformkorban Vas megyében

Érdekességként említhető, hogy bár a reformkorban megszületett Vas megyei tisztújítási rendszabályok külön nem foglakoztak az aktív és passzív választójog kérdésével, egy ponton mégis érintették azt. Az 1832., az 1835. és az 1838. évi tisztújítási rendszabály miközben nem zárta ki a szavazásra jogosultak közül azokat, a többi feltételek egyikének megfelelő személyeket, akik ellen tiszti per volt folyamatban, mégis tiltotta megyei hivatalnokká való választásukat.

10 Nagyjából egységesek és konzekvensek voltak a statútumok azon megszorító intézkedései, amelyek a szavazásból kizárandókat sorolták fel. Ezek szerint nem volt szavazati joguk a.) az elmebetegeknek, b.) a becsteleneknek, c.) a „dühös indulatuak"

u-mk és végül d.) azoknak, akik büntető eljárás alatt álltak.

12 Ezzel összefüggésben és kiegészítésként mondjuk el, hogy az 1828. és az 1832. évi statútum a szavazati joggal nem rendelkezők között megemlítette azon nem nemes személyeket, akik bármilyen hivatalt viseltek.

13 Lényeges eleme volt a reformkori tisztújítások rendszabályait rögzítő valamennyi Vas megyei statútumnak, hogy a restauráción valamely okból jelen lenni nem tudó személy megbízottja révén szavazhatott. Ennek kiváltképpen 1828-tól volt jelentősége, mivel ettől az időponttól bár a fentiek szerint nők is részt vehettek a szavazásban, ám csak megbízottjuk révén, hiszen a megyei közgyűléseken - így a tisztújításokon is - csak férfiak lehettek jelen. Fontos megszorító rendelkezés volt, hogy egy személy legfeljebb egy szavazásra jogosult megbízásából voksolhatott. A SZAVAZÁSRA JOGOSULTAK ÖSSZEÍRÁSA A szavazás elengedhetetlen előfeltétele volt a jogosultak pontos összeírása. A rendszabályok úgy intézkedtek, hogy a szavazati joggal rendelkezőket járásonként a megfelelő helyismerettel rendelkező szolgabírák írják össze, akiket e munkájukban 1824-ben egy táblabíró és egy esküdt,

14 1828-ban pedig egy táblabíró segített.

15 Az elkészült összeírások a tisztújítási rendszabályok kidolgozására kiküldött választmány elé került, amely ezt abból a célból külön átvizsgálta, nehogy a több járásban is birtokos személyek - ennek alapján - több helyen is szerepelve, többször szavazhassanak, ill. a más megyéből Vasba költözött, de nemességüket megfelelő iratokkal igazolni nem tudó személyek is szavazati joghoz jussanak.

16 A szavazati joggal rendelkező személyek megállapításához 1824ben és 1835-ben - természetesen a szükséges kiegészítések és kontroll után - felhasználták az abban az évben, de más célból készített nemesi összeírásokat is.

17 22