Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Feiszt György: Közigazgatási tisztségviselők és a gazdasági elit Vas megyében a századfordulón

Az iparosok foglalkozáscsoportja igen színes képet mutat, bár a virilisjegyzékek többnyire csak iparosként jelölik őket, így tényleges foglalkozásuk kiderítése többnyire lehetséges. Szerencsénkre azonban a jegyzékek összeállítói nem voltak következetesek, ezért az alábbi foglalkozások megnevezése is előfordult a jegyzékeken: pék, kéményseprő, kékfestő, ács, lakatos, kőfaragó, asztalos, kárpitos, tímár, sütő, szíjgyártó, szűcs, bádogos, órás. A „kereskedődként virilisjegyzékbe felvett személyek esetében ugyanazzal a kétarcúsággal kerülünk szembe, mint az iparosoknál. Az eseteknek csak 20 %-ban tudtuk meghatározni, hogy az illető milyen tényleges kereskedést - pl. bőr, gabona, fűszer vagy ló - folytatott. Ebbe a foglalkozáskörbe vettük fel a szatócsokat is. A gyárosok esetében csak a cukorgyárost nevezték meg külön. A kutatások azt mutatják, hogy a korabeli szóhasználatban a gyáros szó a gépgyártást, a nehézipari jellegű tevékenységet jelentette. A háztulajdonos foglalkozásnév egyértelmű kategória. A régióban Szombathely és Kaposvár városlakó polgári rétege szerepelt a jegyzékeken ezzel a foglalkozással.

12 Vas megyei városok népessége 1877 1910 Celldömölk Jánosháza Felsőőr Körmend Rohonc Muraszombat Németújvár Sárvár Szentgotthárd Vasvár Szombathely Kőszeg 843 4.616 2.854 4.265 3.124 3.912 4.238 7.153 3.989 4.137 1.455 2.784 1.959 2.184 2.086 7.062 938 2.642 907 4.194 7.561 30.947 6.915 8.423 36.869 82.319 Elitstruktúra Vas megyében (1910) föld- keres- értei- ban- gyáros ház- gyógy- iparos orvos építész birto- kedő miségi kár tulaj- szekos donos rész Szombathely 4 14 29 1 2 Körmend 1 1 2 1 Muraszombat 1 1 Sárvár 1 1 Celldömölk 2 Felsőőr 1 Kőszeg 2 Szentgotthárd 1 Németújvár 1 219