Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Söptei Imre: Kőszeg szabad királyi város Főispáni Hivatala (1872-1876)
új főispánt felkészíthették arra, hogy esetleg teljesen hideg fogadtatásban is részesülhet. Takács Lajos sokkal diplomatikusabban végezte munkáját mint elődje. Működésének alig másfél éve alatt kerülte a konfliktusokat a város vezetésével, ugyanakkor a kormány érdekeit is következetesen képviselte. Igazolja ezt az a levél, amelyet az 1875. évi országgyűlési választások előtt küldött. Ebben felhívta a polgármester figyelmét, hogy a választókörzetben az ellenzék is indított jelöltet Apponyi Albert személyében, ezért várhatóan „a választási mozgalmak élénkebbek: sőt meg lehet izgatottak is lehetnek". 66 Ez eddig még rendben lenne, de hozzátette: „Nem tudom hogy a városi választó közönség bizalma kifelé: és ki részére irányul igen kívánatos volna nézetem szerint a város saját érdekében is: ha ottan a Kormány párti képviselőnek nyújtanának támogatást.'" A nyílt preszsziótól azonban óvta a város vezetését. A választás után a vesztes Apponyi gyanakodott is, hogy manipuláció történt. 68 Az új főispán tevékenységében jobban megragadhatók azok az elvek, amelyeket annak idején a soproniak megfogalmaztak, de emellett a város érdekeit is képviselte. A kevés, fennmaradt iratból kitűnik, hogy elsősorban a Belügyminisztériumhoz beérkezett fellebbezési ügyeket vizsgálta ki, de fontos szerepe volt az állami támogatással fenntartott magyar tannyelvű polgári iskola létrehozásában is. Egyrészt a döntés előkészítésében vett részt mint közgyűlési elnök, másrészt külön felvette a kapcsolatot a vallás és közoktatásügyi miniszterrel, hogy minél hamarabb szülessen meg a városnak is kedvező döntés. 69 A TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOG MEGVONÁSA ÉS A FŐISPÁNI HIVATAL MEGSZŰNÉSE Másfél évig sem működött az új főispán, amikor 1876. július 6-án elnöklete alatt az 1876:20. tc.-röl tárgyalt a közgyűlés. Ezt a törvényt, amely „némely városi törvényhatóságok megszüntetésérőP ,7 ° szólt, 1876. május 5-én nyújtotta be Tisza Kálmán kormányfő, belügyminiszterként. Az, hogy 4 nap alatt elfogadták, mutatja, hogy az érintett városok képviselőin kívül nem nagyon talált ellenkezésre. A törvény értelmében a 71 törvényhatósági jogú városból csak 26 maradt addigi jogállásában. 71 Legfontosabb szempont a határ meghúzásánál a lakosság száma volt. 12.000 lakos alatti városokból olyan, új városkategóriát hoztak létre, amelynek jogállását alapvetően az 1871:18. te. határozta meg. Megnevezésük rendezett tanácsú város volt, a szabad királyi város cím megtartása mellett. Öszvér voltukat mutatja, hogy a megye törvényhatósága alá kerültek, de vagyoni ügyekben a belügyminiszterhez kellett fordulniuk (4.§.). Érvényben maradt még az 1870:42. te. 27. §.-a, amely a választásokról rendelkezett (5. §.). 72 207
