Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Kóta Péter: Káptalani, megyei, városi jegyzők a XVI-XVII. századi Szombathelyen
tációt a megye előtt, mert Csemethey István alispán úr bizonyos emberek füle hallatára hamis oklevelek gyártójának nevezte őt. 41 Érdekes lenne tudni, mi lehetett - ha volt egyáltalán - valóságtartalma és alapja ennek a vádnak, de az ügy folytatása nem ismeretes. Gorup néhány évvel később egy csúnya ügybe keveredett. 1661-ben azzal vádolták, hogy egy ítéletlevelet meghamisított, dátumát kivakarta, és egy káptalani oklevélről levett pecséttel látta el. Az örkanonok magától Goruptól hallotta, hogy „Gálos urammal az conservatoriumba bementek pöczetelni, es nem leven mas pöczetelni való viaszuk, hertelen mas levelekrül vettek le pöczeteket, es azokat niomtak az levelekre.'" ' Társadalmi helyzet: A jegyzők jövedelmi viszonyai és családi kapcsolataik A jegyzők többnyire a kisebb birtokú nemesek közül kerültek ki, de hivatali munkájuk alkalmat adott a felemelkedésre. „Állandó" jövedelmük két forrásból származott: a megyebeli birtokos nemesekre kivetett adóból, és a nagybirtokosok által adott természetbeni járandóságból. Ezenfelül a vármegyei törvényszék bírói a levelek pecsételéséért, a jegyzők pedig a leírásért kaptak mindössze nyolc dénárt, de ezt az összeget - más megyék példájára- 1597 júniusában 12 dénárra emelték. 43 A vármegyei közgyűlés 1595-ben a jegyző fizetésére portánként 25 dénárt, a birtokos nemesektől személyenként 10, az egytelkesektől pedig 5 dénárt követelt kétszeres összegű büntetés terhe mellett. 44 1597-ben és 1599-ben már ennek a kétszeres összegnek a kivetéséről értesülünk. 45 A vármegyei közgyűlés 1599-ben és 1600 januárjában is sürgette a jegyző fizetésének rendezését, és a hátralékban levő 40 forint kifizetését. 1601-ben, tekintettel arra, hogy Megyeri Pál személynöki ítélőmesteri funkciót is betöltött, száz forint fizetést ajánlottak meg neki, hangsúlyozva, hogy utódait, amennyiben nem birtokolják az említett méltóságot, ez az összeg nem illeti meg. Feltűnő azonban, hogy Kürthy István és Gazdagh Fülöp is viselte az ítélőmesteri tisztséget! 47 A fizetések szokás szerint akadoztak. 1608-ban „azt végezte az nemes vármegye, hogy az urakat őnagyságokat az őnagysága követi által szeretettel megtalálja, mivel hogy az nemesség fizetése nótárius uramnak igen keveset teszén, hogy őnagyságok is az régi szokás szerint minden esztendőre nótárius uramat őkegyelmét, mint közönséges szolgát vagy hordós borral, vagy ruhára való posztóval, avagy amint őnagyságok jobb módot találhat benne, kedvét keressék és contentálják." 4 * Megyery Pál uramnak adósa maradt a vármegye a fizetéssel, amint ez az özvegyével folytatott vitából kiderül. 1609-ben intézkedni kellett a volt jegyzőnél maradt iratok kiváltására, tudniillik felesége addig nem volt hajlandó kiadni azokat, amíg a hátralékos összeget meg nem kapta. 49 157
