Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Bariska István: Vas megye városai a XV-XVI. században

Esztergomban ugyancsak megbocsátott azért, hogy 1459-ben a Habsburg császárt magyar királlyá választotta, és aki 1462-ben már Körmend birto­kában volt. A fenn említett Gersei Pető Miklós 1462-ben többedmagával éppen ekkor volt kénytelen elszenvedni Vasvár királyi - tehát az ö kezük­be került városrésznek felgyújtását -, amelyet viszont Szécsi Miklós és fiai, ill. familiárisaik követtek el. A felsoroltak közül Rozgonyi, Újlaki és Zsigmond-kori bárónemze­dék második csoportjából való, de ilyennek számított Országh és Pálóczi is. Mátyás viszont kiszorította a hatalomból a régi arisztokráciát, és főleg a köznemesi réteget emelte hatalomba. Jellemző, hogy 1466-ban egy ter­vezett magyar-birodalmi törökellenes hadjárat élére az a Grafeneck került, aki 1451 és 1459 között Kőszeg kapitánya volt, és e minőségében 1.500 ft-ot épített be Kőszeg várába. 40 A leglátványosabb módon Vasvár esett vissza korábbi státuszából. A királyi városnak nem szolgát előnyére, hogy Vas vármegye adminisztratív központja lett. Még a káptalan, azaz az egyházi korporációs szervezet je­lenléte sem tudta tartani hídfőállásait, és így 1557-ben a domonkosok is - lemondva Gerse teljes birtokáról, valamint mákfai, olaszfai, mihályfai, hodászi, miszlókai és katafai birtokrészükről, és a Vasváron lévő tíz telek­ről - kénytelenek voltak elhagyni a települést. 41 Ezzel lezárult a magyar­országi városfejlődés első fejezetében oly jelentős szerepet játszó Vasvár és a domonkos rend kapcsolata. Vasvár ugyanis Nyugat-Magyarországon Dunántúl legfontosabb városa volt Sopron felemelkedése előtt. 42 Amikor a 15. század elején a Gerseiek Vasvárral együtt a heti- és or­szágos vásárok jövedelmét, továbbá a halastavakat is megkapták, a kápta­lan pedig a vásárvám tizedrészére eddig és ezután is igényt tartott, hogy megindult a jobbágytelkek pusztásodása. 1476-ban pedig - amikor Vas­vár Csupor Demeter püspök kezére került - további zálogba adták a vas­vári jövedelmeket, így azután Mátyás kegyének volt köszönhető, hogy a települést 1480-ban újra „magánosították". Ezzel egyszer és mindenkorra világossá vált, hogy a gazdasági kiváltságok eladományozásával Vasvár elvesztette a területileg érvényes Vas és Zala megyei vámmentességeket. Ilyen körülmények között szó sem lehetett az igazgatási, egyházi, a mun­kamegosztáson alapuló korporációk továbbfejlődéséről. ÖSSZEFOGLALÁS Vas vármegye városainak 15-16. századi története azt mutatja, hogy mind a rendi - azaz országrendiségi - korporativ szerveződésüket, mind pedig belső korporativ szerveződésüket (választópolgárság, bírói hatáskör, igaz­gatási, bíráskodási testületi szerveződésük, céhes szerveződésük, kereske­dőcéhek fejlődésének elmaradása stb.) több tényező is megakasztotta. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom