Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

A választások és Vas megye a XIV-XX. században - Kóta Péter: Királyválasztás: egyéni, családi, nemzeti érdek a középkorban

terregnum idején Károly Róbertet támogatták. 1316-ban Vörös Salamon, a Kőszegiek familiárisa kisebb haddal rontott a Gerseiekre. Lászlót a templomból kirángatva megölték, Dénesre rágyújtották a házát, ahonnan csak a gyermek Margit tudott élve kimenekülni. Margit édesanyja Köcski Sándornak, a későbbi országbíró apjának sógornője volt. Köcski maga is a Héder-nemzetségből származott - erre címere alapján következtethetünk -, de a rokonai körében végrehajtott mészárlás természetes módon állította szembe a Kőszegiekkel és sodorta Károly király táborába. 0 lett az 1319. évi hadjárat egyik vezetője, sikerei révén hamarosan a bárók sorába emelkedett: 1325-től országbíró és sárvári várnagy. Ugyanebben a hadjáratban tüntette ki magát az Osl nembeli Lőrinc mester, aki a Kanizsai család hatalmát alapozta meg szerencsés döntésével. A Gerseiek fölemelkedése Zsigmond uralkodásával vette kezdetét. Valószínűleg nagy összegű kölcsönökkel segítették a királyt, amit azután ö birtokadományokkal viszonzott, de az is tény, hogy a Garaiak familiárisaként eleve kedvezőbb helyzetben voltak az érdemek elbírálásánál. A Kanizsai-liga bukása után a Gerseiek szabadjára engedték mohó birtokszerző vágyaikat. 1403-ban Zsigmond király a hűtlen Kemendiek birtokát, Kemendet a Gerseieknek adományozta.

20 1404-ben Zsigmond királytól a Debrőihez csatlakozott Boldogaszszonyfalvi György birtokát is megkapták.

21 1404-ben Zsigmond király a hűtlen Rohonci András familiárisa, Szentpéterfalvi István és Bertalan birtokát adományozta nekik. Hűek maradtak Albert királyhoz is, az ö halála után azonban Ulászló pártjára álltak, minek következtében 1440-ben Erzsébet királyné mint hűtlenektől elvett birtokokat, többek között Márványköt, Ciliéi Ulriknak és familiárisainak, Hássági Dénesnek adományozta.

23 Ulászló uralmának konszolidálódásakor pénzbeli kárpótlást kaptak, de a várnai csata után ellenfeleik, a Cillei-liga tagjai - Szécsi János és Rozgonyi János - pusztították birtokaikat. Gersei Pető Miklós is részt vett 1459-ben III. Frigyes megválasztásában, ennek következtében elvesztette pohárnokmesteri méltóságát. Úgy tűnik, hogy a Gerseiek számára kevésbé volt kockázatos egy országos főméltóság feláldozása, mint a szomszéd birtokos Újlakiakkal való összeütközés. Az Egerváriak 1404. december 18-án Szentandrási Gergely fia Paris és Miklós fia György egyezség ellenére nem mutatták be a kegyelemlevelet, ezért Egervári Miklós fia Mihály mester elfoglalta és maga meg András és György fiai számára új adományként megkapta. Az oklevél relatora Miklós nádor volt." 11