Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban; I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212-1526 - Vas megyei levéltári füzetek 8. (Szombathely, 1997)
Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212-1526
508. 1483. január 13. (16. die, ti. Thome ep. et mart.). A kapornaki konvent jelenti Mátyás királynak, hogy a vasvári káptalan nem vette tudomásul Pecöli Szarka Miklósnak azt a Senye-i Mayos Mihály kir. ember és Gergely pap által kinyilvánított szándékát (1. 505.), hogy a káptalan tulajdonában levő Gerencsérmalom örökbérletét felmondja, ezért a káptalant megidézték Vízkereszt nyolcadára a kir. jelenlét elé. VKLLad. II. Fasc. 7. Nr. 20. (Df. 279239.) Papír, zárlatán pecsét töredékeivel VSz 1980. 287. 509. 1483. február 13. (f. V. prox. a. Valentini mart.) Buda. Báthori István ob. előtt egyfelől Koltai Zombath István, másfelől Koltai János fia Illés a maga és apja, János fiai: Osvát és Miklós, ez utóbbi fia: Bernát nevében a köztük a koltai Gewrgfy Antal birtoka és a Negyed nevű ligetes birtokrész felett folyt vitában fogott bírák közbenjárására kiegyeztek oly módon, hogy a Gewrgfy Antal után maradt birtokrészt szent György nyolcadán leteendő eskü után megosztják, ha Illés nem tudja a birtokhoz való jogát egyértelműen írásokkal bizonyítani. Az egyezményt megsértő fél párbajban elbukottnak tekintendő. VKL Lad. II. Fasc. 7. Nr. 23. (Df. 279242.) Papír, hátlapjára nyomottpecsét helyével. VSz 1980. 288. 510. 1483. március 3. (50. die oct. Epiph.) Buda. Báthori István ob. abban az 1444-ben indított hatalmaskodási perben, amelyben Miklós erdélyi vajda és a Thamasy-i vajda fia Hericus esküt ítélt meg a veszprémi káptalannak Marczali vajdafi Imre és János, ti. László ősei ellen, amely esküben a káptalan tagjai a Marczaliak familiárisai által elkövetett hatalmaskodásokat állítottak, és azok ügyvédjét is megvesztegették, ezért Marczali László perújrafelvételt kért, a király pedig 1480. december 30án (sabb. prox. a. f. Circumcisionis) a következő szent György nyolcadára kitűzte az újratárgyalás napját, az ügyet azonban áttették az ob. elé, halasztás után végül is Vízkereszt nyolcada lett kitűzve, amikoris Mere-i János, a Marczaliak ügyvédje a somogyi konvent üv. levelével, a korábbi ítéletről szóló oklevél bemutatását kérte, mire válaszul Meggyes-i Márk, a káptalan ügyvédje két oklevelet mutatott be: Miklós erdélyi vajda és Thamasy-i Henrik fia vajda 1444. június 10-én kelt ítéletlevelét (1. 355.) és a fehérvári káptalan erről 1444. december 2-án készült jelentését (1. 356.). A Marcaliak ügyvédje arra hivatkozott, hogy az említett somogyi gyűlés Ulászló király akaratából jött össze, és ítéleteit a László királyhoz csatlakozott Marcaliak elleni gyűlölet sugallta, amire Marczali Imre elfogatása is ékes bizonyíték, ezért az ítélet is, meg az oklevelek is, érvénytelenek. Meggyesi azzal védekezett, hogy a káptalan nem állt egyik király pártjára sem, és a ténylegesen elszenvedett sérelmekért kár 168