Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban; I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212-1526 - Vas megyei levéltári füzetek 8. (Szombathely, 1997)

Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212-1526

csapatai július 10-én (f. IV. prox. a. f. b. Marg. virg.) a vasvári káptalannak Szentmihályfalva; Zsidófölde és Olaszka nevű birtokain 400 arany forint kárt okoztak, Szentmihályfalváról pedig a kápt. Bálint nevű jobbágyát elhurcolták, és Szentgrót várában fogva tartják, az egyik szolgabíró a kapornaki konvent bizonysága mellett e károk megtérítésére szólítsa fel Bánfi Pált, ki ha nem engedelmeskednék, úgy az országgyűlés végzése értelmében e kár kétszeresét vegye meg birtokain. VKL Lad. II. Fase. 6. Nr. 3. (Df. 279193.) Papír, a szöveg alattpapirfehetes Jár. titkos pecséttel MZsO. X. 66-68. 354. 1444. március 15. (in D. Oculi) Buda. A kir. megparancsolja Tallóczi Matkó dalmát, horvát és szlavón bánnak, mint a zágrábi püspökségkormányzójának, hogy a Brezowicza-i (ad maius castrum Kemlek) hospesektől, minthogy providi Dragyas György és Lyubenowych dictus Bertalan tudomása szerint rossz termésű évben nem szoktak fizetni (singulus cubulus vini vulgo Azzyukebel), a régi szokás szerint szedje a bortizedet és e tekintetben semmiféle újítást ne hozzon be. VaML Ll. instr. Fasc. 54. Nr. 56. (Df. 262587.) 355. 1444. június 10. (24. die congregationis, ti. f. II. prox. a. Asc. Domini) Somogyvár mellett. Újlaki Miklós erdélyi vajda és Tamási Henrik Somogy és Verőce m. főispánok Somogy megyében tartott közgyűlésében ítélnek abban a többrendbeli hatalmaskodasban, amelyet Porch Gergely mester, veszprémi kanonok előterjesztése szerint Marcali Imre és János Jwt-i és marosi tiszttartója, Bereck deák követett el urai tudtával és megbízásából a veszprémi káptalan nagyberényi jobbágyai ellen, kivágatván három erdőt, ezzel ezer forint kárt okozván, szeptember 8. (f. Nat. B. M. V.) körül a nagyberényi jobbágyok nyolcvan forint értékű marháját elhajtották, november 25. (b. Katharine) körül Mátyás nevű elhurcolt jobbágytól tíz forintot csikartak ki, hét marháját és összes házi értékét (clenodia domus) eltulajdonították, a plébánostól és Barnabás jobbágytól tizenhat lovat száz forint értékben, a kár összege ezerkétszáz forintra rúg. Noha az alperesek védekezés céljából nem jelentek meg, úgy ítélkeznek, hogy a veszprémi káptalan egy-egy tagja több időpontban: július 8. (quinto decimo die f. Nat. b. Joh. Bapt.), augusztus 8. (quinto decimo die f. b. Jacobi ap.), augusztus 29. (quinto decimo die f. Assumptionis B. M. V.), szeptember 22. (quinto decimo die f. Nat. B. M. V.), október 13. (quinto decimo die f. b. Michaelis arch.), november 18. (octavo die f. b. Martini ep. et conf.) a székesfehérvári káptalan előtt annyi nemessel tegyen le esküt, ahány márkára becsülik az okozott kárt, a káptalan pedig 1445. január 13-ig (ad. oct. f. Epiphaniarum) tegyen jelentést. A szövegben egy helyen Beizenchc-t ír Brczovica helyett! 127