Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Boriska István ; Egyleti élet a polgárosodó Kőszegen

mondanánk két egylet kivételével. Az a körülmény azonban, hogy 1840-«s évektől kezdve felgyorsult az egyletalapítási kedv, arra utal, hogy a törvényi háttere erre módot adott, mint példának okáért a posztóegyesület mint részvénytársaság esetében.

2 Önmagában a posztóegylet létrejötte is azt feltételezi, hogy a tőke nemcsak Kőszegről verbuválódott. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy a kibocsátott részvények összesen 200 ezer ezüst forintra rúgtak mintegy 1.000 db 200 ft-os részvény kiadásával. Egy termelő, eszköz és helyigényes vállalkozás esetén különösen nem. Ugyanebben az esztendőben Kőszeg sz.kir. város összes bevétele a kibocsátott részvényérték egyötödét tette ki.

3 Nemcsak feltételezésünk, hanem bizonyítékunk is van arra, hogy ez a részvénypiac még a vármegye határát is messze meghaladóan kereste a maga érvényesülését, aminthogy a piacigénye is országrésznyi nagyságrendű volt. Már csak azért is, mert Kőszegen ekkortájt még mindig nagy volt a tőkehiány. Rásegített ugyanakkor a manufaktúrás fejlődésre, hogy a régi nagy hagyományokkal rendelkező kőszegi céhes posztóipar mintegy 55%-ka az önálló céhes iparűzőből bérmunkássá vált.

4 Ugyanakkor a kőszegi posztócéhesipar volt az egyetlen, amely a reformkor derekán működő 66 féle iparból számarányát és hagyományát tekintve a legnagyobb esélye volt, hogy túléli a későfeudális termelési válságot. Erre predesztinálta minden iparon belüli és kívüli gazdasági feltétel, ehhez segítette hozzá az 1840. évi 18. te. a közkereseti társaságokról, de általában a hazai ipart védő törekvések is. Ez a részvénytársaság nem élte túl a szabadságharcot. Itt nem részletezhető a bukás társaságon belüli és kívüli oka, a Kőszegi Posztó- és Gyapjúszövetgyár Egyesületre mint a magyar honvédség egyik szállítójára nehezedő osztrák nyomás, valamint a Kossuth bankók elértéktelenedéséből fakadó drámai következmények sora.

5 Inkább az önszerveződés rendkívül összetett voltára szerettünk volna utalni egy termelési célú, nyereség központú vállalkozás kapcsán. Tilcsik György 1982-ben döntő forrásértékű adatokat publikált Kőszeg, Szombathely és általában Vas vármegye népességi és kereskedelmi viszonyaira vonatkozóan.

6 Egy 1846-os helytartótanácsi leiratról van szó, amely a Sopron-Nagykanizsa között tervezett vasút útvonala mentén részletes vizsgálati jelentést kért a szóban forgó városok és települések gazdasági erejéről és népességéről. Kőszeget elemezve a megyei közgyűlés elé került jelentésből is kiderül, hogy a még működő új kő89